A mennyiség vagy a minőség számít a magyaroknak?

A magyarországi élelmiszerüzletek a második negyedévben 2,8 százalékkal adtak el kevesebb napi fogyasztási cikket, mint az előző év hasonló periódusában, míg a vizsgált európai országok átlaga mínusz 1,5 százalék. A STEM/MARK közvélemény-kutató intézet által készített felmérésben, a résztvevők 90 százaléka azt mondta, hogy fontosnak tartja ugyan a minőséget, de két hasonló termék közül a minőségre tekintet nélkül az olcsóbbat veszi meg – írta az MTI.

A társaság 21 európai országot vizsgáló nemzetközi elemzése szerint 11 országban regisztráltak a magyarországinál nagyobb áremelkedést az utóbbi időben. A legmagasabb, 8,4 százalék Törökországban volt a mutató, ezt követte Finnország 6,0 és Ausztria 3,8 százalékkal.

Ismeretlen eredetű élelmiszerek

„A felelős élelmiszer-vállalkozások ismeretlen eredetű élelmiszerek forgalmazásával nem kísérleteznek. Határozott álláspont, hogy ismeretlen eredetű élelmiszert ne vásároljon senki, ezzel csak egészségét kockáztatja, és a feketegazdaságot támogatja. Példaként érdemes megemlíteni, hogy hatóságunk találkozott olyan esettel, amikor szeméttelepről kimenekített élelmiszert árusítottak közintézmény dolgozóinak jutányos áron” – mondta lapunknak Dr. Branderburg Tamás, a Pest Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóságának igazgatója.

Kiemelte, hogy az elmúlt év türelmi idejét követően "magyar termék"-ként élelmiszert csak akkor szabad forgalomba hozni, ha - a fűszerek, adalékanyagok kivételével - valamennyi összetevője Magyarországról származik és a feldolgozás valamennyi műveletét is itt végezték el. A Vidékfejlesztési Minisztérium rendelete szabályozza továbbá a hazai termék, hazai feldolgozású termék meghatározását is. „A jelölésen minden esetben szerepelnie kell az élelmiszer megnevezésének, továbbá információt találhatunk a minőségmegőrzési időre, összetételre, a termék tömegére a szükséges tárolási feltételekre vonatkozóan” – tette hozzá Dr. Branderburg Tamás.