Biztató első negyedév a hazai nyugdíjpénztáraknál

Hozamok A magán- és az önkéntes nyugdíjkasszák is pozitív három hónapot zártak, ismét reálhozam van az alapoknál

Folytatták a nyugdíjpénztári alapok a korábbi menetelésüket az idei első negyedévben is a napi árfolyamadataik alapján. Az önkéntes nyugdíjpénztárak közül azok, amelyek naponta tesznek közzé árfolyamadatokat, mindegyik növelni tudtaa tagok megtakarításait, igaz, néhány portfólió esetében a növekmény elég szerény lett.

A legalacsonyabb hozamok a szinte csak rövid állampapírokat és pénzpiaci eszközöket tartó nyugdíjalapoknál keletkeztek, ezek között nem ritka az olyan sem, amelyiknek a három havi hozama az egy százalékot sem érte el. Ez egyébként annyira nem meglepő, hiszen a rövid állampapírok hozama is csekély, 2,7-2,8 százalék körül van, ami 0,6-0,7 százalékos hozamot jelent csak három hónapos időtávon. Ennek ellenére az alacsony kockázatú alapok is érhettek el reálhozamot, hiszen az infláció nagyon kicsi volt az utóbbi hónapokban. Néhány pénztár pedig az alacsony állampapír-piaci hozamok dacára is viszonylag magas hozamot ért el alacsony kockázatú alapjával is. Az OTP klasszikus alapja például 1,27, az ING csendélet portfóliója 1,61 százalékot szedett magára, ezek évesítve nagyjából 5,2, illetve 6,6 százalékos hozamnak felelnek meg, ami lényegesen magasabb a most elérhető betétkamatoknál.

A magasabb kockázatot vállaló portfóliók az év eddigi részében egyértelműen jobban teljesítettek. A közepesebb kockázati besorolású, kiegyensúlyozott alapok három havi hozama 1,12-2,44 százalék között volt. A legmagasabb hozam az MKB-nál volt, de az OTP kiegyensúlyozott alapja is 2,11 százalékos eredményt ér el, ami azért nagyon fontos, mert ezek a portfóliók vagyonuk alapján a legnagyobbak közé tartoznak. Az OTP kiegyensúlyozott portfóliója tavaly év végén 121 milliárd forintot, az MKB-é 84 milliárd forintot kezelt.

A legmagasabb kockázatú alapok verték a mezőnyt az első negyedévben. Az Aegon klímaváltozás portfólióját nem lehetett utolérni, a tavalyi rekord mértékű 16,4 százalékos hozamra az idén három hónap alatt további 6,14 százalékot tett rá. A második helyen az Allianz kockázatvállaló portfóliója áll, amelynek hozama megközelítette a 3,5 százalékot, ez is csaknem 15 százalékos éves hozamnak felel meg. A legtöbb növekedési alap egyébként 1,5 százalék fölött hozott három hónap alatt, ami bőven 6 százalék fölötti évesített hozamot jelent.

Pozitív volt a hozam a magán-nyugdíjpénztári alapoknál is az első negyedévben. A megmaradt öt pénztárnál a klasszikus portfóliók eléggé hasonló eredményt értek el, a hozamaik 0,7-1,34 százalék között alakultak, az első negyedév az ING-nek sikerült a legjobban. A kiegyensúlyozott alapok hozamaiban nagyobb eltérések voltak, a leggyengébb pénztár mindössze 0,65 százalékos, a legjobb pedig 1,72 százalékos hozamot ért el, utóbbi egyébként az MKB volt. A magánkasszáknál a növekedési alapok a legfontosabbak, hiszen a tagok többsége és a vagyon legnagyobb hányada is ezekben van. Ebben a kategóriában is az MKB vitte el a pálmát 2,35 százalékos hozammal, a leggyengébben pedig a Budapest Nyugdíjpénztár teljesített, mindössze 0,27 százalékos nyereséget produkálva az ügyfeleknek.