Drága nyugdíjbiztosítások

Alig három hónapja lehet csak kötni az adókedvezménnyel támogatott nyugdíjbiztosításokat, máris rengeteg támadás éri a termékeket elsősorban az árazásuk miatt. A Magyar Biztosítók Szövetségének (Mabisz) adatai szerint 20 éves időtávra nézve ezeknek a biztosításoknak a teljes költségmutatója (TKM) 1,03-7,93 százalék között van, az átlag 5,2 százalék körül alakul. A TKM azt mutatja meg, hogy egy befektetőt megközelítően mekkora hozamveszteség érhet egy befektetési egységhez kötött (unit linked) életbiztosításnál egy elméletileg költségmentes befektetéshez képest. Jelenleg a kockázatmentesen elérhető hozamok 2,5-3 százalék körül vannak, az infláció ugyan nulla körül jár, de a cél 3 százalékos, így magas TKM mellett kérdéses lehet, hogy képesek-e az eszközalapok kitermelni a költségeket, sőt – amit a befektetők várhatóan szintén elvárnak – reálértéken gyarapítani a félretett pénzt. A biztosítók sem vitatják ezt. „Alapvető elvárás az olyan költségszint, amely mellett az ügyfeleknek reális lehetőségük van a költségeket meghaladó hozamok
elérésére, azaz pénzük gyarapítására az adott időtávon” – mondja Bárdos Tamás, a Signal főosztályvezetője, de hasonló véleményen van Garamvölgyi Zoltán, a Groupama Garancia ügyvezető igazgatója is.

A többi nyugdíjcélú megtakarítás valóban lényegesen olcsóbbnak tűnik. A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarításoknál az átlagos díjterhelés 2011-ben például 0,93 százalékos volt. A teljes költség ennél magasabb a kasszáknál, 2 százalék körül van. A mintegy 3 százalékpontnyi különbség a költségekben a pénztárak és a nyugdíjbiztosítások között 20 év alatt havi 20 ezer forintot félretéve 2-3 millió forintnyi különbséget is jelenthet a megtakarítások végösszegében.

A harmadik adókedvezménnyel támogatott megtakarítás a nyugdíj-előtakarékossági számla (nyesz), amelyre különféle értékpapírokat, köztük befektetési alapokat vásárolhatnak az ügyfelek. A befektetési alapok költségeiről is vezet kimutatást az MNB, a konstrukcióknál a teljes költséghányados 2012-ben 0,3-15,96 százalék között mozgott, a legkedveltebb alapoknál a mutató jellemzően 1 és 2 százalék között volt.

A biztosításokat ennek ellenére nem érdemes teljesen leírni. Vannak olcsó konstrukciók is, az Allianz Bonusz Életprogram TKM-je például csak 1,03-1,78 százalék között van 20 éves futamidővel számolva – mondta Kozek András, a biztosító vezérigazgató-helyettese. Más biztosítók is kínálnak hasonlóan alacsony költségű életbiztosításokat, ám a legalacsonyabb TKM-eknél nem árt tudni, hogy általában csak akkor érhetők el, ha az ügyfél a legkisebb költségű eszközalapok közül válogat. Ha például nagyobb hozampotenciálú, külföldi részvényalapokat választ, akkor a mutató emelkedhet. Az sem elhanyagolható szempont, hogy milyen fedezeteket tartalmaz egy biztosítás – hívja fel a figyelmet Tavaszi Beatrix, az Aegon termékfejlesztési igazgatója. Egy komolyabb baleset- vagy életbiztosítás ugyanis megdobhatja a költségeket.