Nyugdíjbiztosítás: A jelenlegi kínálat fele túl drága

Ajánlást adott ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) az adókedvezménnyel érintett nyugdíjbiztosításokról. Ezek a konstrukciók januártól érhetők el a piacon, egyelőre komolyabb portfóliók még nem épültek ki ebben termékkörben. A jegybank a proakítv szabályozással annak kíván elébe menni, hogy a későbbiekben százezer számra legyenek csalódott ügyfelek, akik úgy érzik, kisemmizték őket – magyarázta Kisgergely Kornél, az MNB ügyvezető igazgatója.

Az ajánlás egyik fő pontja az árazásra összpontosít. A jegybank elvárásai szerint a nyugdíjbiztosítások úgynevezett teljes költségmutatója (TKM) a tízéves lejáratú termékeknél júliustól legfeljebb 4,25, a 15 éveseknél 3,95, a húszéveseknél pedig 3,5 százalékos lehet. A biztosítók maximum 2 százalékponttal növelhetik ezt az értéket indokolt esetben például akkor, ha összetett, az átlagosnál magasabb hozampotenciálú, hozam- vagy tőkegarantált, esetleg speciális biztosítási kockázatot beépítő konstrukciót kínálnak. A biztosítók közül sokaknak kell lépnie, ha meg akar felelni ennek a kritériumnak: az MNB által vizsgált 31 nyugdíjbiztosítás közül 16 esetében biztos, hogy szükség lesz ehhez valamilyen beavatkozásra. 

Az is fontos pont az ajánlásban, hogy az adókedvezménynek az ügyfélnél kell maradnia – mondta Nagy Koppány, az MNB igazgatója. Az ilyen biztosítások visszavásárlási értéke tehát már az első adóévtől sem lehet nulla, minimum azt az összeget vissza kell fizetni az ügyfélnek, amit az állam átutalt adó-visszatérítés címén a biztosítónak.

Egy másik sarokpontja az ajánlásnak, hogy a szolgáltatásoknál járadékot is biztosítani kell opcionálisan. A nyugdíjcél ugyanis az MNB szerint csak akkor valósul meg igazán, ha a biztosítás lejárta után élethosszig tartó járadékot kaphat az ügyfél. Ilyen járadékokra csekély ügyféligény mutatkozott eddig, az MNB viszont szeretné, ha ennek ellenére a biztosítók ezt a lehetőséget is beépítenék a termékeikbe. Ha a megtakarítás mértéke élethosszig tartó járadékra nem elegendő, az MNB határozott idejű, de minimum tízéves tartamú járadék nyújtását javasolja. Ez nem azt jelenti, hogy kötelezővé teszik a járadék igénybe vételét az ügyfelek számára, de a biztosítóknak kínálni kell ilyen szolgáltatást is.

Szintén elvárja az ajánlás szerint MNB, hogy az ügyfeleknek megfelelő befektetéseket ajánljanak a biztosítók, illetve a termékeiket értékesítő közvetítők. Mivel a nyugdíjcélú megtakarítások hosszú távú konstrukciók, nem tartanák célszerűnek, ha pénzpiaci eszközalapokban tartanák a vagyont. A jegybank szerint egyrészt céldátumos eszközalapokat lehetne kínálni az ügyfeleknek, amelyek lejárata a nyugdíjba vonulás tervezett időpontjához igazodik, és eközben folyamatosan csökken bennük a kockázatok eszközök aránya. Ha ez nem lehetséges, akkor pedig a meglévő eszközalapokból kell olyan portfóliókat kialakítani, amelyek igazodnak az ügyfél életkorához.

Jutalékcsepegtetés
A jegybank a közvetítőkkel kapcsolatban is megfogalmazott elvárásokat. Az ajánlás szerint csak olyanok közvetíthetnek nyugdíjbiztosításokat, akik megfelelően tájékozottak ebben a témában, és megfelelő befektetési ismeretekkel is rendelkeznek annak érdekében, hogy a megfelelő eszközalapokat tudják kínálni a klienseknek az életkoruk alapján. Azt, hogy pontosan milyen alapot célszerű kínálni egy adott ügyfélnek, a biztosítóknak kell meghatározniuk.

A jegybank emellett azt ajánlja, hogy a biztosítók a közvetítőknek a jutalékot csepegtessék, vagyis ne egyszerre fizessék ki a teljes összeget, hanem csak részletekben. Jövőre egyébként ez lesz a jogszabályi előírás minden megtakarítási jellegű életbiztosítás esetében.