késleltetett adatok
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
Sikeres a hosszú távú lakossági állampapír értékesítése
Eddig sikeresnek tűnik az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) törekvése arra, hogy a lakossági befektetőket hosszabb lejáratú állampapírokba terelje át. Az ÁKK március 17-n indította el a két Bónusz Magyar Államkötvényt (BMÁK), amelyek mindenkori kamata az egyéves diszkont kincstárjegyekéhez (dkj) igazodik, és a két értékpapírba szűk másfél hónap alatt csaknem 21 milliárd forintnyi friss lakossági megtakarítás került. A két lejárat közül a hosszabbik a népszerűbb. A 2020/N sorozatban április végén 15,82 milliárd forint volt, a 2018/N-ben ennek kevesebb mint a harmada, 4,25 milliárd forint volt csak.
Ebben szerepet játszhatott az is, hogy a 2020-ban lejáró kötvény induló kamata lényegesen magasabb, 5,64 százalékos, míg a másik sorozat csak 4,89 százalékot fizet. A fix kamatozású állampapírokhoz képest mindkét lakossági kötvény gálánsnak számít, a 2018-ban lejáró államkötvény referenciakamata ugyanis tegnap 4,százalék volt. 2020-as állampapírra ne közöl az ÁKK most referenciakamatot, de a 2019-es kötvénynél 4,32, a 2023-asnál 5,3 százalékos a kamat, vagyis a hatéves lakossági államkötvény még a tízéves fix kamatozásúnál is többet hoz a mostani kamatperiódusban.
„Az értékesítési sikerben szerepet játszhatott az egyéves kamatokon alapuló, prémiummal megnövelt magas hozam, de az is, hogy márciusban és áprilisban is voltak kamatkifizetések a Prémium Magyar Államkötvényeknél (PMÁK), ebből a pénzből is fektethettek be az új lakossági államkötvénybe” – magyarázza az eredményeket Borbély László András, az ÁKK vezérigazgató-helyettese. A hatéves kötvény egyébként az egyéves dkj-k átlagos aukciós átlaghozama fölött 2,5, a négyéves 1,75 százalékos prémiumot fizet. Mivel a kisbefektetőknek szánták a papírt, az ÁKK-ban eredetileg felvetődött az is, hogy a lakossági egyéves állampapírhoz, a Kamatozó Kincstárjegyhez (KKJ) igazítsák a Bónusz kötvény kamatát, hogy egyszerűbb legyen az összevetés, ezt azonban elvetették. A KKJ kamatát ugyanis az ÁKK maga határozza meg, míg a dkj-kamatokat a piac alakítja ki, így objektívabb maradhat az árazás.
A BMÁK-ot és a PMÁK-ot egyelőre csak a Magyar Államkincstárnál lehet megvásárolni, az ÁKK viszont szeretné, ha bővülne a hosszabb lejáratú lakossági állampapírok forgalmazói köre – mondta Borbély. Júniustól várhatóan más pénzügyi intézményeknél is megkezdődik majd a forgalmazás. Az eddigi tapasztalatok szerint egyébként a lakossági papírok közül a Kamatozó Kincstárjegy fogy a legnagyobb mennyiségben, ezt az értékpapírt a bankok és takarékok is értékesítik. A forgalmazásból nagyjából 15-20 százalék a kincstár aránya, a többi a hitelintézeteknél kel el.
Időzítés szempontjából egyébként a BMÁK a legjobbkor jött a piacra, a korábbi több éves lakossági államkötvény, az inflációt követő PMÁK ugyanis egyre szerényebb kamatot fizet a befektetőknek. Azok a PMÁK-ok, amelyeknek a kamatfordulója az idén tavasszal volt, viszont már csak 0-0,1 százalékpont körüli prémiumot adnak az alapkamaton túl. Néhány sorozatnak már csak 3,1 százalékos a kamata ebben a kamatperiódusban, ez elmaradhat a hasonló lejáratú fix kamatozású államkötvényekétől. A legújabb kibocsátás ennél persze lényegesen magasabb, 4,7 százalékos kamattal kapható.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.