Nem számítanak magas nyugdíjra az emberek

A javuló gazdasági kilátások ellenére is egyre kevésbé biztosak az emberek a nyugdíjukban – derül ki az Aegon nemzetközi kutatásából. A legoptimistábban a kínaiak, az indiaiak és a brazilok gondolnak az időskorra, több mint egyharmaduk vélekedik úgy, hogy komfortos életszínvonalon vonulhat majd nyugdíjba. A felmérésben szereplő 15 ország lakosságából átlagosan viszont csak 19 százalék számít megfelelő nyugdíjra, Magyarországon pedig csak 9 százalék azok aránya, akik kényelmes életszínvonalat biztosító járadékkal számolnak.

A megkérdezettek többsége ráadásul úgy véli, hiába javulnak a jövőben a gazdasági kilátások, a nyugdíjakon ez nem fog meglátszani, és a jövő nyugdíjasai rosszabbul élnek majd, mint a mostani idősek – mondta Zatykó Péter, az Aegon Magyarország vezérigazgatója a felmérést ismertető sajtótájékoztatón. A németek ezen a téren a legpesszimistábbak, 80 százalékuk vélekedik így, nálunk 78 százalék számít arra, hogy romlik majd az idősek helyzete a jövőben.

A nyugdíjra való felkészültséget egy hat szempontot figyelembe vévő indexszel is méri az Aegon, ez egyebek között vizsgálja a pénzügyi ismereteket is. A 0-10-ig mérő skálán a 6 alatti értékek gyengének számítanak, 8 felett lehet megfelelő felkészültségről beszélni. A legjobban a felmérés szerint az indiaiak készültek fel a nyugdíjra, náluk 7 ponton áll az index, a magyarok a második legrosszabbak lettek 4,9 ponttal.

A pénzügyi tervezést kevesen veszik komolyan, írásos nyugdíjstratégiával csak minden nyolcadik ember rendelkezett a felmérésben szereplő országokban, Magyarország sereghajtó volt ezen a téren is, csak 5 százaléknak van leírt nyugdíjterve. Nálunk az emberek 45 százalékának van valamilyen terve, amit nem írt le, az állampolgárok fele viszont semmilyen nyugdíjstratégiával nem rendelkezik. Az emberek háromnegyedének vészhelyzeti terve sincs arra az esetre, ha a nyugdíjkorhatár előtt keresőképtelenné válna, pedig a nyugdíjasok 45 százaléka a tervezettnél korábban megy nyugdíjba. A vészhelyzeti terv egyébként a legtöbb embernél a meglévő megtakarítások felélését jelentené, 30 százalék a dolgozó házastársára támaszkodna, 22 százalék pedig kisebb lakásba költözne, hogy fedezze a kiadásait. Az emberek mindössze ötöde rendelkezik valamilyen biztosítással, ami legalább részben pótolná az ilyenkor kieső jövedelmeket.

A nyugdíjcélú megtakarítások népszerűségét az anyagi ösztönzők fokozhatják. A válaszolók felét ösztönözné biztosítás kötésére, ha fizetésemelést kapna. A kiszámíthatóbb gazdasági környezet és az adókedvezmények is lényegesek, ezt a két szempontot egyébként világszerte a magyarok találták a legfontosabbnak a megkérdezettek közül.

Sokakat tántorít el az öngondoskodástól a termékek bonyolultsága és átláthatatlansága. A megkérdezettek több mint ötöde nyilatkozott úgy világszerte, hogy többet takarékoskodna, ha érthetőbb nyelven megfogalmazva magyaráznák el neki a tudnivalókat, sokan szeretnék emellett, ha könnyebb lenne nyomon követni és kezelni a megtakarításokat.