Új célpontok a kötvényeknél

Az elmúlt években nagy népszerűségre tettek szert a hazai nagyvállalatok devizában denominált kötvényei, amelyek jóval a biztonságosabb bankbetét vagy államkötvény feletti hozamot fizettek. Az OTP, a Mol, az MFB vagy az Eximbank euróban vagy dollárban denominált kötvényei a 2008–2009-es válság során hatalmasat zuhantak, ahogy a külföldi intézményi befektetők limit nélkül kénytelenek voltak eladni őket, és a magánbefektetők ekkor kezdték megismerni az olcsóvá vált eszközöket.

Az elmúlt években szép árfolyamemelkedést értek el, a Mol Magnolia kötvénye ismét megérintette a 100 százalékot, az OTP Perpetual és OTP Opus is néhány százalékponttal ez alatt érte el lokális csúcsát. Mivel ezek euróban denominált papírok, célszerű az eurós kötvényekkel összehasonlítani őket, márpedig az európai államkötvénypiacokon márciusban tomboló vételi láz után jelentős korrekció bontakozott ki, és a hozamok nagyot emelkedtek. Egy kockázatosabb portugál államkötvény hozama például kettőről négy százalékra ugrott az elmúlt hónapokban, és a tendencia csak nemrég, a görög válság kontrollált rendezésének hírére fordult meg.

Ebben a környezetben meglepő lehet, hogy a magyar vállalati kötvények ára stabil maradt, néhány százalékpontos csökkenés mutatkozott csak az árfolyamban, de mostanra jórészt ez is visszajött. A Világgazdaságnak nyilatkozó szakértők szerint a vállalati- és az államkötvénypiac az elmúlt időszakban teljesen külön úton járt, előbbi függetleníteni tudta magát az állampapíroknál jelentkező eladási hullámól. Ennek oka, hogy nem volt meg náluk az a lufi, amely például a dél-európai kötvénypiacokon kialakult. A magyar állampapírpiacon is megfigyelhető volt az eladási hullám, de ez meg sem közelítette a dél- és nyugat-euró­pait. A vállalati kötvényekre is ez vonatkozik, nem volt meg az év eleji extra beáramlás, így menekülés sem követte ezt. Üzletkötők szerint a vállalati papíroknál sokkal inkább az egyedi sztorik domináltak.

Az Erste 5,25-os kötvénye tavaly ősszel nagyot esett, miután megtagadták a kamatfizetést. Akkor az árfolyam 96-ról 83 százalékig zuhant, december óta viszont folyamatosan emelkedik, mostanra már 92 százaléknál jár. A másik népszerű kibocsátó a Raiffeisen, a társaság pozitív híreket jelentett be: a restrukturálást, a veszteséges eszközök eladását pozitívan fogadták a befektetők, s ennek hatására nagy emelkedés következett be a Raiffeisen különböző lejáratú vállalati kötvényeinek árfolyamában is.

Eközben a korábbi kedvencek közül az OTP Opus a 95 százalékos lokális csúcsról csak 92,5-re esett a kötvénypiaci viharok alatt, de ez lehet, hogy csak egy nagyobb szereplő eladása volt, és most ismét 94 felett jár az árfolyam. Az OTP Perpetual középárfolyama 95,6 jelenleg, itt is csak kisebb eladási hullám volt, 97,4-ről 95-re, ahonnan emelkedni látszik. A Magnoliánál az volt az érdekes, hogy amikor megérkezett a Mol-osztalék (a kötvényesek erre is jogosultak), az nem árazódott be azonnal, csak késéssel – mondták el kereskedők. A Magnolia így lénygében csak az osztalék mértékével esett, vagyis szinte egyáltalán nem érintette a kötvénypiaci pánik.

– A magyar befektetők közül különösen azok kedvelik ezeket a papírokat, akik pénzük egy részét euróban tartják, és az euróban denominált vállalati kötvények révén erre a részre is értékelhető kamatot kapnak.

Egyre inkább szűknek mutatkozik azonban a korábbi játéktér, miután az érdeklődés folyamatos, a meglévő papírok közül pedig többnél közeledik az az idő, amikor a menedzsment a visszahívásról dönthet – mondta a Világgazdaságnak Vidovszky Áron, a Concorde treasury vezetője. Legkorábban, jövő márciusban a Mol Magnolia kötvényét vonhatják be, vagy fizethet a jelenleginél magasabb kamatot. A befektetők ezért újabb vállalati kötvényeket keresnek, így kerültek képbe az Erste és a Raiffeisen papírjai, az osztrák cukorgyár, a Südzucker kötvényei vagy éppen a görög államkötvények.