Amerika az évtized nyertese

Öt év alatt sokat lehetett keresni, de bukni is különféle értékpapírokkal. Euróban számolva akár meg is 240-szerezhette volna a befektetését az, aki a venezuelai tőzsdére fektette be a pénzét, a dél-amerikai ország tőzsdeindexe ugyanis 24 ezer százalékot emelkedett 2010 decembere óta.

Tartós befektetési szerződésre (tbsz) persze venezuelai részvényeket nem könnyű vásárolni, voltak azonban olyan – jellemzően fejlett – részvénypiacok, amelyekkel szintén szép nyereséget lehetett elérni az elmúlt fél évtizedben. Euróban számolva a világ tíz legjobban teljesítő tőzsdéje között ott volt például a New York-i is, az S&P 500 csaknem 140, a Dow Jone­s pedig több mint 120 százalékot emelkedett öt év alatt.

Az amerikai részvénypiacot a tbsz-szel befektetési alapokon keresztül is el tudják érni, a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetségének (BAMOSZ) adatai szerint az amerikai részvényalapok különösen jól teljesítettek az utóbbi években. Évesített hozamuk nemritkán meghaladta a 10 százalékot, sőt volt olyan köztük, amelyik 15 százalék fölötti nyereséget hozott a befektetőknek. Nem minden tőzsde emelkedett viszont az utóbbi években, a Bloomberg adatai szerint a ciprusi tőzsdeindex például még 1100 pont fölött járt öt éve, jelenleg pedig 70 pont alatt van, vagyis szinte lenullázódott. Az ukrán tőzsde csaknem 85, a brazil 64, a görög pedig 55 százalékot süllyedt ugyanez idő alatt. A legrosszabbul teljesítő piacok között volt még több dél-amerikai tőzsde és az orosz is, nem meglepő ezek után, hogy aki feltörekvő piaci vagy orosz részvényalapba tette a pénzét öt éve, csak bukott a befektetésén.

A Budapesti Értéktőzsdén az idei év szárnyalása miatt éppen nem veszítettek volna a befektetők, sokat viszont nem is kerestek volna, hiszen a BUX index csak körülbelül 10 százalékot emelkedett öt év alatt. A nagypapírok közül a Mol és a Magyar Telekom befektetői körülbelül a pénzük negyedét bukták el fél évtized alatt, az OTP-n és a Richteren pedig nagyjából 25 százalékot lehetett keresni. Ennél sokkal jobban jártak azok, akik állampapírokat vásároltak öt esztendeje. A hosszú lejáratú papírok árfolyamát mérő MAX index ugyanis azóta több mint 60, a rövid állampapírokat követő RMAX pedig 27 százalékot emelkedett. Rövid és hosszú kötvényalapokkal is lehetett részesedni a magyar állampapírpiac felfutásából, a legjobban teljesítő hosszú kötvényalappal évesítve csaknem 11 százalékot lehetett keresni.

Az abszolút hozamú alapok azt ígérik, a portfóliót kezelő szakemberek arra törekszenek, hogy középtávon a kockázatmentesen is megszerezhető hozamnál jobb eredményt érjenek el. A hazai piacon néhány alapnak ez sikerült is, de nem mindegyiknek. A szélesebb befektetői kör számára is elérhető konstrukciók közül az OTP Supra, a Citadella, a Concorde Columbus és a Platina Pí például ötéves távon évesítve két számjegyű átlagos hozammal büszkélkedhet, a kifejezetten tbsz-re szánt, most december 31-én lejáró, zárt végű Nyilasi 2015 alap befektetői viszont megtakarításuknak csaknem 70 százalékát elbukták már az indulás óta, így ők aligha elégedettek.