Gyorsan nő a lakosság vagyona

Folytatódott az utolsó negyedévben is a lakosság pénzügyi vagyonának növekedése: a nettó pénzügyi vagyon – a megtakarítások és a kötelezettségek különbsége – a jegybanki statisztikák szerint 32 490,9 milliárd forintot ért el decemberben, amely 13,9 százalékkal több az egy évvel korábbinál. Mindez azt jelenti, hogy az év végén már minden egyes magyar lakosra több mint 3 millió forintnyi pénzügyi megtakarítás jutott, amire eddig nem volt példa.

A háztartások pénzügyi eszközeinek mennyisége 7,9 százalékkal emelkedett egy év alatt, és szintén új csúcsot, 40 581,8 milliárd forintot ért el. A megtakarítások összetétele viszont láthatóan nem minden szempontból alakul ideálisan. Az MNB adatai szerint például a készpénz mennyiségének növekedése volt tavaly is az egyik leggyorsabb ütemű a lakosságnál: decemberben már 3765,4 milliárd forintnak megfelelő forintot és valutát tartottak otthon a háztartások, amely nagyjából egyötödével magasabb a 2014 végi mennyiségnél. Ugyan a betéteknél is izmos volt látszólag a növekedés – a 7781,5 milliárdos állomány 11,8 százalékos éves bővülést tükrözött –, ám nem szabad megfeledkezni arról, hogy ezek jelentős része számlapénzben, vagyis lekötetlenül pihen. A növekedéshez hozzájárult a devizabetétek mennyiségének folyamatos emelkedése is, ami a külföldön dolgozó magyar munkavállalók számának növekedésével lehet összefüggésben.

A készpénz és a betétek mellett jelenleg egyértelműen az állampapírok számítanak a lakossági megtakarítási portfólió meghatározó elemének. Az állam által kibocsátott értékpapírokból december végén már közel 3200 milliárd forintnyit tartottak számláikon a háztartások, ez 35,6 százalékos növekedést jelentett az egy évvel korábbi állapothoz képest. Az állampapírok diadalmenete persze kevéssé meglepő annak tükrében, hogy árazásuk a betétekhez képest jóval kedvezőbb.

Jóval szerényebb – alig több mint egyszázalékos – bővülés jött össze ugyanakkor a befektetési jegyeknél, amely mennyiség valamivel 4100 milliárd forint fölött mozgott decemberben. A biztosításoknál is viszonylag alacsony, 2 százalékos volt a növekedés, a nyugdíjpénztári megtakarítások mennyisége pedig 5,3 százalékkal emelkedett.

Amellett viszont, hogy a lakosság jelentősen növelte megtakarításait, a tartozásai is gyors ütemben fogytak. Ennek egyik oka a javuló, de változatlanul alacsony szinten álló hitelfelvételi kedv, ám jelentősen hozzájárult a kötelezettségek olvadásához a devizahiteles elszámolás, illetve a forintosítás is. 2016-ban pedig óriási változásokra nem kell számítani a háztartások portfóliójában: az alacsony hozamkörnyezet nyomán változatlanul az állampapírok és az alapok uralhatják a megtakarítási piacot, markáns készpénz- és számlapénzarány mellett.