Meglódult a pénzmosó számlák nyitása 2015 végén

Többet legalizáltak az eddig – sokszor külföldön, többnyire adóparadicsomokban – rejtegetett pénzükből 2015 utolsó negyedévében a magyarok, mint az megelőző három negyedévben együttvéve. Ez derül ki a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) lapunknak elküldött adataiból. A kormány által biztosított adóamnesztiával élve tavaly 720 Stabilitás megtakarítási számlát (SMSZ) nyitottak meg, és közel 53,2 milliárd forintot helyeztek el tulajdonosaik, szemben az egy évvel korábbival, amikor 610 számlára került 37,9 milliárd.

Az év végi hajrá ezúttal nemcsak annak köszönhető, hogy a hazautalások általában az év utolsó hónapjaira szoktak esni, hanem annak is, hogy 2016. január 1-jén szigorodtak a nemzetközi banktitkokkal kapcsolatos adatkezelések és az adóegyezmények – közölte a Világgazdasággal Karagich István, a hazai magánbanki szektort elemző BloChamps Capital Tanácsadó Kft. ügyvezetője. Ötvenegy ország kötelezte magát (s további harminc fontolgatja a csatlakozását), hogy a nála lévő, külföldi tulajdonú bank- és értékpapírszámlákról, biztosításokról és egyebekről az idei évtől tájékoztatja a külföldi személy országának adóhivatalát is.

Alapvetően e változásnak mehettek elébe Karagich szerint az eddig adózatlan pénzeiket legalizálni szándékozók, különösen, hogy ezt az adóamnesztiát lehetővé tevő jogszabály tavaly nyári módosítása még a korábbinál is vonzóbbá tette. Eszerint 2015. július 1-jétől az SMSZ-t nyitó magánszemély már egy év után 10 százalék adó megfizetésével szabadon felveheti a kamatot nem fizető államkötvényekbe kötelezően tett kétes eredetű jövedelmeit. E közteher megfizetése az ára annak, hogy az adóhatóság nem firtatja a hazautalt pénzek származását. Szemben a 2013-ban megalkotott eredeti – és idén nyártól ismét élő – szabállyal, miszerint az SMSZ-en elhelyezett legalább ötmillió forint három éven belüli felvétele esetén 32 százalék (az akkor még 16 százalékos személyi jövedelemadó duplájának megfelelő) adót, három és négy év között 16, négy és öt év között pedig 8 százalékot kellett volna leszurkolni, s csak öt év után vált volna adómentessé a legalizált összeg.

Bár 2015-ben az egy évvel korábbihoz képest mintegy 12 millióval, 74 millióra nőtt az egy SMSZ-en átlagban szunnyadó összeg, a BloChamps szerint az SMSZ sem a befizetések mértékében, sem az elért befizetői kör tekintetében nem váltotta be az eredeti formájában tőle elvártakat. Bevezetésekor ugyanis a jogalkotók és a privát bankok egyaránt évente több mint 100 milliárd hazaérkezésére számítottak.

"Jelenlegi formájában az SMSZ világszinten is egyedi és kedvező konstrukció, mely széles rétegek adófehérítési hajlandóságát kényszeríthetné ki. Nagy eséllyel a külföldön tartott vagyonok egy részének hazacsordogálása még mindig nagyobb részben táplálja az SMSZ-statisztikákat, mint a hazai befizetőké. Megítélésünk szerint ugyanakkor a rendkívül magas, 27 százalékos általános forgalmi adó, az 50 százalék körüli adóék és a hazai kiskereskedelmi, szolgáltatói szektor egészének „szürkefertőzöttsége” együttesen egy ilyen adóelőny kihasználását sokkal nagyobb mértékben kellene hogy valószínűsítse. Ehhez viszonyítva a 2014-es 38 milliárd vagy a tavalyi 53 milliárd forint befizetés csekélynek mondható” – közölte Karagich.