Profitot dupláztak a hitelintézetek

A magyarországi hitelintézetek 2015-tel maguk mögött hagyták a 2008 őszén kirobbant válság miatti hét szűk esztendőt. Az idei első fél évben együttesen elért 360,1 milliárd forintos adózás előtti eredményük több mint a duplája az előző év azonos időszakáénak – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfrissebb adataiból. Ez még a „békebeli” 2007–2008-as évek első felének profitját is meghaladja. (A korábbi évekről az MNB csak éves bontásban publikált adatokat, de időarányosan a 2005-ös és a 2006-os számsor is gyengébb a mostaninál.) Biztató, hogy egyrészt a kamateredmény 9 százalékkal lett nagyobb az egy évvel korábbinál, 415 milliárd forint, másrészt a működési költségek növekedése egy százalék alatt maradt. Igaz, jutalékokból a hitelintézetek 3,1 százalékkal kevesebbet, 229 milliárdot profitáltak.

Az idei első félévi nyereségrekord még akkor is figyelemre méltó, ha a 360 milliárdból 70 milliárd annak köszönhető, hogy a hitelintézetek felszabadították az időközben lejárt hiteleik után képzett céltartalékaikat. Hitelezési kockázataik csökkenésére utal az is, hogy a 2015. év végi 18-ról 15,5 százalékra csökkent a nem teljesítő kitettségeik aránya. Ez utóbbiak közé nemcsak a 90 napon túli késedelemben lévő hitelek tartoznak, hanem azok is, amelyeknél feltételezhető, hogy az adós a fedezet realizálása nélkül nem lesz képes a szerződés szerint törleszteni.

A vállalatok nem teljesítő hiteleinek aránya jobban csökkent – 19-ről 16,2 százalékra –, mint a háztartásoké, ahol e mutató eleve magasabb volt, 22,3 százalékról ment le 21-re. Alapvetően a tőkekövetelések leírása és a nem teljesítő követelések eladása miatti portfóliójavulásnak tudható be, hogy a vállalatok hitelállománya az idei első negyedévi 1,1 százalékos növekedést követően április–június között 1,6 százalékkal csökkent. Pozitívum, hogy az első fél év végén 17,3 százalékkal kevesebb 90 napon túli késedelemben lévő céges hitelt tartottak nyilván a bankok, mint egy évvel korábban, arányuk pedig a közel 5902 milliárdot kitevő vállalati összhitelállományon belül a 2015. év végi 9,6 százalékkal szemben 7,6-ra rúgott.

A háztartásoknál a 90 napon belüli késedelmes hitelek aránya jobban mérséklődött, mint a 90 napon túliaké. Utóbbiak a fél év végi 5763 milliárdos lakossági összhitelállomány 16,9 százalékát tették ki. Míg azonban a forinthiteleken belüli nem teljesítő arány javult, addig a 47,6 milliárd értékben megmaradt devizahitelek adósai közül többen estek 90 napon túli késedelembe, arányuk az első negyedévi 32,2-ről 35,7 százalékra ugrott.

Az MNB által elvárt nagyobb hitelezési aktivitásnak ágyazhat meg, hogy a hitelintézetek fél év végi 3353 milliárdos szavatoló tőkéje több mint 7 százalékkal volt nagyobb, mint amennyivel a 2015-ös évüket zárták. Eközben az átlagos teljes tőkemegfelelési mutatójuk egy százalékponttal volt magasabb, 20,9 százalék.

Koncentrálódó bankszektor

Csaknem a felét adta a hitelintézeti szektor első fél év végi, 32 633,3 milliárd forintos összesített mérlegfőösszegének az öt legnagyobb bank, az első tíz pedig 70,8 százalékos részesedéssel bírt. Az MNB nem nevesített, így csak annyi biztos, hogy például a 2015. év végi bankrangsor első öt helyét az OTP, az UniCredit, a K&H, a Raiffeisen és az MKB foglalta el. Június végén egyébként a jegybank 29-cel kevesebb, 127 hitelintézetet tartott nyilván, mint egy évvel korábban. Míg ugyanis 31 takarék- és egy hitelszövetkezet megszűnt, addig három takarék jött létre.