Állampapírral is lehet bukni, ha korán lépünk

A magyar lakossági állampapírok sajátossága, hogy nincs ellenőrzött másodpiacuk: ha meg akarunk tőlük szabadulni, csak a Magyar Államkincstárnál tudjuk visszaváltani őket, előre meghatározott árfolyamon.

Hosszabb lejáratú állampapíroknál, például a Bónusz Magyar Államkötvénynél (BMÁK) és a Prémium Magyar Államkötvénynél (PMÁK) ez az árfolyam 99 százalékra növekedett idén január 10-től, tavaly ez még csak 98 százalék volt. Rövidebb állampapíroknál – mint a Kamatozó Kincstárjegy (KKJ) és a Féléves Kincstárjegy (FKJ) – változatlan maradt a 99,5 százalékos visszaváltási árfolyam.

Ha veszteség nélkül akarjuk eladni az állampapírjainkat, van lehetőségünk várni arra, hogy a felhalmozott kamattal kitermeljük a visszaváltás költségét. A jelenleg forgalmazott lakossági állampapírokat vizsgálva rájöhetünk, hogy az egy százalékpontos változás jelentős engedményt jelent. Ha a korábbi feltételek szerint akartunk visszaváltani egy BMÁK-papírt, számításaink szerint a befektetés időpontjától számítva 218–280 napot kellett várnunk arra, hogy a felhalmozott kamat ledolgozza a visszaváltás költségét, attól függően, hogy milyen hosszú lejáratú hitelpapírt vásárolunk. PMÁK esetén 225–266 napot kellett ehhez türelemmel végigülnünk. Az új feltételek szerint a BMÁK-t 109–140 napig kell „csak” tartanunk, ha a veszteséget meg akarjuk úszni visszaváltáskor, míg a PMÁK esetén ez a szám 113–133 napra csökkent. Átlagosan tehát körülbelül 122 nappal kevesebbet kell várnunk, ha nem szeretnénk veszteséget szenvedni az állampapírunk visszaváltásával.

A rövidebb állampapírok helyzete a tavalyihoz hasonló: a Kamatozó Kincstárjegyet 163 napig kell tartanunk ahhoz, hogy a veszteséget elkerüljük, a Féléves Kincstárjegyet pedig 92 napig. Amennyiben a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok költségein akarunk spórolni, a számlavezetési és tranzakciós költségeket is lenullázhatjuk, ha a Magyar Államkincstárnál nyitunk számlát, bankoknál ugyanis többnyire legalább az előbbit ki kell fizetnünk.