Jön az infláció, mibe fektessünk?

Magyarországon 2016 végén meglódult az infláció: decemberben 1,8 százalék volt, ezzel az egy évre visszatekintő drágulás három és fél éves csúcsot ért el. A tavalyi éves átlagos infláció 0,4 százalék lett, megszakítva ezzel az előző évek negatív trendjét. A jegybank arra számít, hogy idén 2,4 százalék lesz az éves átlagos infláció, jövőre pedig elérhető lesz a középtávú 3 százalékos cél is.

Mindez árthat megtakarításunk, befektetésünk értékének. Ha feltételezzük, hogy idén év elején befektetjük pénzünket egy átlagos kamatozású (0,49 százalék) forintos bankbetétbe, és a jegybank céljai megvalósulnak, akkor negatív, –1,87 százalék lesz a reálhozam. Szintén veszítünk pénzünk vásárlóerejéből, ha rövid lejáratú állampapírokba fektetünk: az egyéves kamatozó kincstárjegy (KKJ) 2,25 százalékos kamatot kínál, az inflációs előrejelzés teljesülését feltételezve reálhozama –0,15 százalék lesz.

Hosszabb lejáratú állampapírokon, például a Bónusz Magyar Államkötvényen már nem veszítünk, de annak a 2,61–3,36 százalékos hozama csak 0,21–0,94 százalék lesz reálértéken (változatlan kamatozást feltételezve). A drágulás ugyanígy kihat más befektetési termékekre; részvényekre, befektetési jegyekre, eszközalapokra is.

Inflációkövető állampapírokkal elkerülhetjük pénzünk vásárlóerejének csökkenését, ehhez az kell, hogy a pénzromlás mértéke stagnáljon vagy mérséklődjék. A Prémium Magyar Államkötvény kamatbázisát ugyanis az előző éves átlagos infláció alapján határozzák meg, tehát várható, hogy ezeknek a papíroknak a nominális kamatlába 0,4 százalékponttal nőni fog idén: a 2019/L sorozaté 3,15 százalékra, a 2021/I sorozaté pedig 3,65 százalékra.

Ez azonban még nem lesz elég ahhoz, hogy ellensúlyozza a várt, 2,4 százalékos inflációt: ha ez bekövetkezik, akkor reálértéken 0,73, illetve 1,22 százalékos hozamra tehetünk csak szert (ha az év egészére vetítjük az új kamatlábat). 2018-ban a kamatláb már 5,15 és 5,65 százalékra fog nőni, a reálhozam így 2,09–2,57 százalék lesz a várt 3 százalékos infláció mellett. Hosszú távon stagnáló infláció esetén viszont már megegyezik a nominális kamatprémium mértéke a reálhozammal.

A Prémium Euró Magyar Államkötvény (PEMÁK) kamatozása az eurózóna inflációjához igazodik, annak mértékét a nagyobb elemzőházak középtávon 1 százalék köré teszik, így nem lesz elég a hazai infláció kivédéséhez. A Babakötvény szintén inflációkövető állampapír, ennek felhasználása viszont korlátozott, ezért rövid távú befektetési célra nem javasolt.