Az állampapír és a készpénz volt a sláger

Rekordmennyiségű készpénzt és állampapírt halmozott fel tavaly a hazai lakosság. A hitelek mennyisége még csökkent, de sok tartozás kerülhetett át követeléskezelőkhöz.

Herman Bernadett

2017.02.20, 06:20

Tovább gyarapodtak a háztartások tavaly a Magyar Nemzeti Bank (MNB) előzetes adatai szerint. A pénzügyi vagyonuk 7,6 százalékkal 44 352,45 milliárd forintra hízott az év folyamán. Ebben szerepe volt egyrészt annak a csaknem 1700 milliárd forintnak, amit az év során friss megtakarításként tett félre a lakosság, másrészt annak a több mint 1400 milliárdnak is, ami az átértékelődések miatt – kamatként vagy hozamként – növelte az egyenlegüket. A háztartásoknak persze kötelezettségei is keletkeztek, tavaly év végén ezek összege 8600 milliárd forint volt. A nettó pénzügyi vagyon így 35 752,4 milliárd forintot tett ki.

Mivel a banki kamatok már nagyon alacsonyak, sokan döntöttek úgy, hogy nem fektetik be a megtakarításukat. Ezt jelzi, hogy a készpénzállomány tovább nőtt, az év végén már több mint 3900 milliárd forintot tartott így a lakosság, ebből valamivel több mint 320 milliárd valuta volt. Aki bankban tartotta a pénzét, többnyire már az sem kötötte le, a folyószámlabetétek volumene így 20 százalékkal nőtt tavaly 4400 milliárd forintra. Az egyéb betéteké eközben 12 százalékkal csökkent 3581 milliárd forintra. Ilyen kevés lakossági lekötés utoljára 2003 őszén volt.

A betétekhez képest busás kamatot nyújtó állampapírok viszont igen népszerűek voltak. A hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok mennyisége több mint 20 százalékkal ugrott meg tavaly a háztartások értékpapírszámláin, és az év végén már meghaladta a 4530 milliárd forintot. Ennek a döntő része magyar állampapírba ment. A rövid lejáratú állampapírok állománya 38, a hosszúaké 22,5 százalékkal nőtt a lakosságnál, a banki kötvényeké viszont 62 százalékkal csökkent 2016-ban.

A részvények és részesedések mennyisége 8 százalékkal nőtt tavaly, 18 ezer milliárd forintnál is több ilyen jellegű befektetésük volt a háztartásoknak. Ebből 12 ezer milliárd forintot az úgynevezett egyéb tulajdonosi részesedések, vagyis a különféle cégekben lévő üzletrészek tettek ki, valódi értékpapírokba csak egy kisebb hányad került. Tőzsdei részvényekben például 533 milliárd forintot tartottak a kisbefektetők, ami viszonylag soknak számít. Ennél egyetlenegyszer, 2011 tavaszán volt csak több részvényük a háztartásoknak. A tőzsdei ralit csak félig-meddig használta ki a lakosság, amely tavaly csaknem 60 milliárd forintnyi részvényt adott el, az árfolyamok kedvező alakulásán még így is keresett 88 milliárdot.

A befektetési jegyek állománya 1,5 százalékkal 4052 milliárd forintra csökkent. Az életbiztosítások és a nyugdíjalapok tartalékai viszont nőttek. Életbiztosításban 1563, nyugdíjpénztárban 1900 milliárd forintot tartott az év végén a lakosság, utóbbiból 235 milliárd forint egyébként magánnyugdíjpénztárban volt. Érdekesség, hogy az MNB a háztartások pénzügyi eszközei között követeléseket is nyilvántart, ezek közül a legnagyobb tétel az államnak átadott magánnyugdíjvagyon, amely 2835 milliárd forintot tett ki az év végén. Emellett 666 milliárd forintnyi adóval és járulékkal is tartozott a lakosságnak, és szerepelt a követelési soron további 540 milliárd forintnyi nettó munkabér-követelés is.

Még mindig csökken a tartozás

A háztartások kötelezettségeinek állománya tavaly az egész évet vizsgálva kismértékben csökkent, de ez csak az év eleji törlesztéseknek volt köszönhető. Az utolsó negyedévtől már ismét nőtt a lakosság eladósodottsága. A hitelfelvételi kedv az év második felében ugrott meg, de a háztartások hitelállománya még így is csökkent, vélhetően azért, mert a pénzügyi intézmények a nem teljesítő hitelállomány egy részét továbbadták valamilyen követeléskezelőnek. Az adósság persze ettől nem tűnt el, az úgynevezett egyéb tartozások mennyisége történelmi csúcsra ugrott, az év végén már megközelítette a 970 milliárd forintot.

Kép: Világgazdaság -->