Takaréklángon London

Szembemegy a világtrenddel a brit IPO-piac, amely idén a 2012-es mélypontra süllyedt a tőzsdei kibocsátások volumenét illetően. A Dealogic összesítése szerint eddig idén 16 ügylet keretében 2,2 milliárd dollárnyi friss tőke mozdult meg a londoni börze felé. Ezzel a britek a globális IPO-piac 6,4 százalékát fedték le, ami a világ egyik pénzügyi központjaként ismert Londontól szerény teljesítmény, még akkor is, ha a kibocsátás az előző év azonos időszakától értékben csupán tíz százalékkal marad el. A 2015-ös évnyitó 5,5 milliárd dolláros pluszt hozott, és 14 százalékos világpiaci részesedést. A kibocsátások piacán másutt pezseg, az idén eddig 34,6 milliárd dollár értékű kibocsátást regisztráltak, az előző évi két és félszeresét – írja a Financial Times. London azért még így is őrzi harmadik helyét az USA és Kína mögött, ők ketten 20 milliárd dollár feletti üzletet vonzottak magukhoz.

Szakértők a britek gyenge szereplését a Brexit miatti befektetői bizonytalansággal indokolták. Erre hivatkozva vitte el az IPO-t Luxemburgban a New Look márkáról ismert dél-afrikai Brait divatcég, és fordult New York felé az 5,5 milliárd fontos IPO-jával a pénzügyi szoftvereket gyártó angol Misys. A Brexit nem növeli London esélyét New York ellenében a Saudi Aramco olajipari óriás jövő évi IPO-jának helyszínéért vívott harcban sem. A Wall Street működési szabályainak fellazítása is elszívó hatást gyakorol részvénykibocsátást tervező cégekre – amennyiben Donald Trump betartja ezt az ígéretét. A londoni tőzsde és a Deutsche Börse tervezett fúziójának borítékolható bukása is negatív következményeket hozhat.

Súlyos hiba lenne viszont Londont temetni, hiszen a külföldi – döntően ázsiai – tőke érdeklődése megugrott a brit cégfelvásárlások, társulások iránt. A Bloomberg e területen 93 milliárd fontos forgalmat mért az első negyedévben, szemben az előző évi 37,1 milliárddal. A brit cégek döntően az „áldozati” oldalon szerepelnek, de kifelé is aktívak, elég az év legnagyobb üzletére gondolni, amelyben a háztartási cikkeket és egészségügyi termékeket gyártó Reckitt Benckiser 18 milliárd dollárért (és adósságának átvállalásával) magába olvasztotta az amerikai bébiételgyártót, a Mead Johnsont. A legnagyobb durranás viszont elmaradt, a brit-holland Unilever ugyanis visszadobta az amerikai Kraft Heinz 143 milliárd dolláros ajánlatát. A brit cégek iránti fokozott érdeklődést a Brexit miatt 16 százalékot gyengült font is táplálja.

A britek tőkevonzó képességét a kilépés után szuperalacsony adókkal növelhetik, Európa Szingapúrját megtemetve ezzel. Jobb lenne, ha ezek a tervek az asztalfiókban maradnának – legalábbis a német gazdasági tárca miniszterhelyettese, Matthias Machnig London értésére adta, hogy az EU csak fair feltételek mellett tud megállapodni a britekkel a kereskedelmi ügyekben. A Bloomberg emlékeztet rá, hogy januárban Theresa May versenyképes saját adórendszer bevezetését helyezte kilátásba, mint mondta, „akkor is, ha ezzel másokat felbosszant”.

Különalkuk kizárva

Az EU egyként és egységesen lép fel a közösséget elhagyó britekkel megkezdődő kilépési tárgyalásokon – ez szerepel Donald Tusknak, az Európai Tanács elnökének a tagállamok vezetőihez írt kilencoldalas levelében, amely a folyamat menetét és alapelveit tartalmazza. Előbb ki kell léptetni a briteket, az új együttműködési formák kidolgozása csak azután következhet. A Brexit konfliktusokat gerjeszt, nyomában bizonytalanság jár, erre is fel kell készülniük a 27-eknek – figyelmeztetett Tusk, aki a szigetországban élő és dolgozó EU-polgárok sorsának rendezésére garanciákat vár Londontól.