Márciusban is sokan szálltak be a tőzsdébe

A kisbefektetők is egyre bátrabbak az idén: az alacsony kamatkörnyezetben egyre többen választják a részvénybefektetéseket. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint az első negyedévben összesen 22 milliárd forintnyi friss pénzt fektettek a háztartások részvényekbe, így a háztartásoknak március végén már 360 milliárd forintnál is több megtakarításuk volt a pesti tőzsdén. A Budapesti Értéktőzsde részvényei közül a nem pénzügyi vállalatok papírjaiból vásároltak többet az idén. Az első három hónapban 13,4 milliárd forintot fektettek ezekbe a papírokba a kisbefektetők, akik az árfolyamokon ez idő alatt 2,8 milliárd forintot kerestek, így összesen 218 milliárd forintjuk volt ilyen papírokban. Az Erste Befektetési Zrt.-nél is úgy látják, 2016 vége óta ismét aktív a lakosság a részvénypiacon. „A hazai befektetők nagyobb arányban figyelnek a budapesti tőzsdére és aktívabban mozgatják befektetéseiket a magyar blue chipek között, mint az az elmúlt két évben tapasztalható volt” – mondja Varjú Péter, az Erste Befektetési Zrt. befektetési szolgáltatásokért felelős igazgatója.

Ez az összeg azóta jócskán megnőhetett, a legkedveltebb részvények árfolyama ugyanis azóta is emelkedett. A Mol részvénye időközben több mint 12 százalékot drágult, sőt az osztalékot is beszámítva még többet is nyerhettek vele a befektetők, a Richter pedig csaknem 5 százalékot ment feljebb. A Magyar Telekom esett azóta, de az osztalékfizetést is beszámítva, még a távközlési papíron is keletkezett nyereség. Bankpapírokba az idén az első három hónapban bő 10 milliárd forintot fektetett a lakosság. Januárban még inkább eladták a részvényeiket, márciusban azonban már több mint 13 milliárd forintért vásároltak OTP- és FHB-részvényt. Alapvetően jól járhattak ők is, hiszen március vége óta az OTP árfolyama csaknem 5 százalékot emelkedett annak ellenére is, hogy a papírról a múlt héten levágták a 192,5 forint körüli osztalékot.

Az FHB nem fizetett osztalékot, és egyelőre az árfolyama is stagnál március végétől nézve, a jövőbeni részvényárfolyamot pedig nagymértékben befolyásolhatja, hogy a takarékok milyen nyilvános ajánlatot tesznek a többi befektető részvényeire. Ez legkésőbb a jövő héten derülhet ki.

Részvényalapokban is egyre több pénzük van a kisbefektetőknek. A Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetségének (Bamosz) kimutatása szerint a múlt hét végéig körülbelül 21,5 milliárd forint áramlott az ilyen alapokba. Ennek persze egy része intézményi befektetés lehet, hiszen a jegybank adatai szerint a háztartásoknál a részvényalapok körülbelül ötöde lehet csak. A legtöbb friss pénz a Concorde Részvény alapba került a kategórián belül, csaknem 3,7 milliárd forint, és ennél az alapnál kétszer akkora a lakossági beáramlás, mint az intézményi. A Concorde Nemzetközi Részvényalapba pedig csak lakossági befektetés áramlott be. A Diófa Alapkezelő TF Apollo részvényalapjába is tettek pénz lakossági befektetők.

Március végén 49 milliárd forinton tetőzött a háztartások részvényalap-állománya, ami az év elején még 43,4 milliárd forint volt csupán, azóta pedig újabb friss pénzek kerültek ezekbe a konstrukciókba. A legjobban azok jártak, akik az idén kelet-közép-európai alapot választottak, ezek hozama ugyanis akár a 15-20 százalékot is elérhette az év eleje óta.