Sokkal jobban kell figyelnie a költségekre a Masterplastnak

Kétségkívül lendületes első negyedévről adott számot nemrégiben a szigetelőrendszereket gyártó és értékesítő, valamint a szárazépítészet területén érdekelt Masterplast, mely ma már a világ 13 országában rendelkezik saját tulajdonú leányvállalattal. Mégis érdemes a kulisszák mögé pillantani, s kicsit átbogarászni az időközi vezetőségi beszámolót.

Hiányzik az átütőerő a Masterplastból – mondta a Világgazdaságnak Schiller Robin, a KBC elemzője, hozzátéve: bár első ránézésre szépen fest a 17 százalékos bevételnövekedés az első negyedévben, a költségek jelentős megugrása miatt az eredményhányadok romlottak az egy évvel korábbihoz képest. Ráadásul továbbra sem érzékelhető az a keresleti felfutás, amelyet már jó ideje vár a vállalat, emiatt a stratégiailag fontos, magasabb marzsokat hozó termékszegmensek sem tudják hozni a kívánt növekedést.

Mindezzel együtt is nagyon érdekes lehet az idei év, mert most csapódhat le a Masterplast számaiban az elmúlt esztendők magyar építőipari felfutása – folytatta. Emlékeztetett: amíg 2015-ben 12 ezer építési engedélyt adtak ki hazánkban, ez a szám 2016-ban már elérte a 32 ezret. Ám a Masterplast mutatói eddig nem igazán tükrözték az építőipari boomot, ami azzal magyarázható, hogy a társaság termékeit jellemzően a beruházások késői fázisában építik be.

Biztató ugyanakkor az elemző szerint, hogy a magyar piacon igazán hangsúlyos, 40 százalékos volt a bevétel növekedése, bár ez nem előzmény nélküli, hiszen a tavalyi harmadik negyedévben 7 százalékkal, az utolsó három hónapban pedig 8 százalékkal bővült a hazai árbevétel. Sajnos ezzel párhuzamosan az anyagköltségek és a személyi kiadások is megugrottak, ami nyomás alatt tartotta az EBITDA-t.

Szintén jó hír, hogy a tavalyi harmadik és negyedik negyedévben még vastagon mínuszos (–17, illetve –8 százalékos) árbevételt produkáló román piacon is növekedést láthattunk. Igaz, csak 1 százalékosat. Emellett a 6 százalékos növekedést mutató horvát piac is stabilizálódott, míg Ukrajnában fékeződött az árbevétel csökkenése.

A szakértő szerint a költségek megfékezése előfeltétele a jövedelmezőség javulásának, míg az építőipari boom hatása talán már az év hátralevő részében tükröződhet.

A chartra pillantva azt látjuk, hogy hónapok óta 490 forint és 540 forint közt mozog az árfolyam, és ebből a sávból a negyedéves számok sem tudták kiugrasztani a kurzust. A 600 forintos lélektani határ fölött legutóbb 2012 őszén láttuk a papírt. Mindenesetre a stabil árazást sem szabad alábecsülni, mégiscsak kispapírról beszélünk. És ugye ebben a körben a likviditással sincs elárasztva a piac. Bár a közel 30 százalékos közkézhányadot azért nem mondhatjuk alacsonynak.

Ha a régóta várt jó hírek hatására egyszer majd beinduló emelkedés lehetséges terét keressük, akkor támpontot jelenthet, hogy az elmúlt években többször is az 580 forintos ellenállás parancsolt meg­álljt a szárnyalásnak.