Tízéves mélyponton a kötvényállomány

Tízéves mélypontra esett Magyarországon a vállalati kötvények állománya. A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint április végén mindössze 684,1 milliárd forintnyi hitelpapírral finanszírozták a nem pénzügyi vállalatokat, a negyedik hónapban hatalmas összeggel, több mint 250 milliárd forinttal csökkent a volumen. Ebben döntő szerepe volt annak, hogy a Mol áprilisban törlesztette egy hétéves, 750 millió eurós kötvényét, amelynek kamata egyébként 5,875 százalék volt.

A magyarországi kötvénypiac fogyásához több tényező is hozzájárul. A hitelképes cégek az elmúlt években olcsón kaptak hitelt a bankoktól, akár euró-, akár forintalapon adósodtak el, a Mol kötvényénél jóval alacsonyabb kamattal megtehették az utóbbi időben. A jegybank adatai szerint egy átlagos vállalati euróhitel kamata 2 százalék körül van, forintalapon pedig még ennél is kisebb kamattal kaphat kölcsönt egy megfelelően hitelképes cég.

A Budapesti Értéktőzsdén is alig forognak nem pénzügyi vállalati hitelpapírok. Összesen négy cég kötvényeit vezették be a parkettre, az Alteo két sorozattal, a Plotinus, a Tündérszikla és a Wingholding egy-egy sorozattal van jelen. Az Alteo is magas kamatot fizet a befektetőknek, a 2014-ben bevezetett kötvényére évi 6,5 százalékot, a most június elején bevezetett másik sorozatra pedig 4,49 százalékot. A társaságban szerencsére bíznak a befektetők, a tavaszi kétmilliárd forintos zárt körű kötvénykibocsátás túljegyzéssel zárult.

A Plotinus lényegesen olcsóbban, 2 százalék kamattal bocsátott ki több mint 5 milliárd forintnyi hitelpapírt 2015-ben, a szintén Zsiday Viktor által alapított Tündérszikla pedig egy 15 éves futamidejű, változó kamatozású kötvénnyel lépett be a BÉT-re. Utóbbi papírból mindössze tíz darabot bocsátottak ki, és a névérték rendkívül magas, 35 millió forint. Az ingatlanokkal foglalkozó Wingholding eurókötvényekkel lépett a piacra, összesen 40 millió eurónyi névértékű papírt vezetett be a tőzsdére, amelyek kamata évi 4 százalék.

A magyarországi vállalati kötvények jelentős része nincs egyébként bevezetve a tőzsdére, sok a zárt körű kibocsátás. A hitelpapírok döntő részét bankok és külföldi intézmények vásárolják fel. Az áprilisban visszafizetett Mol-kötvények legnagyobb része is külföldieknél lehetett, emellett a hazai alapkezelők és a bankok vehettek még a hitelpapírból. A háztartások alig fektetnek már vállalati kötvénybe, ennek vélhetően az az oka, hogy a kisbefektetőknek eladott hitelpapírok az utóbbi években csúnyán leszerepeltek. Az Enefi (korábban E-Star és RFV) csődje után csak a pénzük töredékét kapták vissza, a BTel kötvényével pedig még rosszabbul járhattak.

A legnagyobb botrány persze a Quaestorhoz kapcsolódott, amely csaknem 200 milliárd forintnyi kötvényt bocsátott ki, ennek a háromnegyedét meg sem keletkeztették. A háztartásoknak a Quaestor csődje előtt még 80 milliárd forintnyi vállalati kötvényük volt (ezek valódi kötvények voltak), mára ez a mennyiség 24 milliárd forintra zsugorodott.