Nehezen döntenek a cégek a tőzsde mellett

Az eddigi tapasztalatok alapján a tőzsdeérett hazai kis-és középvállalatok ugyan mára megismerték a tőkepiaci jelenlét és a nyilvánossá válás főbb előnyeit, de mégis legnagyobb részükre még az óvatosság és a kivárás jellemző – mondta a konferencia következő panelbeszélgetésén a BÉT igazgatója, Szalay Rita.

Pedig összességében sokkal többet nyerhet egy kkv, mint amennyi kiadással és energiával a jelenlét jár – válaszolt a felvetésre az Xtend-en jegyzett Megakrán felügyelőbizottsági elnöke, Vitkovics Péter, aki szerint a tőzsdei jelenlét olyan kapukat nyithat meg a kkv-k előtt, amelyekre sokan nem is gondolnának. „Milyen segítségre van szükségük a tőzsdeérett cégeknek?” – tették fel a kérdést Várszegi Saroltának, az EY tanácsadójának.

Az EY tapasztalata az, korábban a kkv-k bonyolultnak és összetettnek látták a tőzsdét és ijesztőnek az nyrt-k működését, ez a mentalitás azonban sokat változott az elmúlt időszakban, szemléletváltás történt Várszegi szerint, részben a BÉT edukációs programjainak köszönhetően. Árnyaltabban látja a képet a Megakrán képviselője, Vitkovics Péter, aki szerint még túlnyomórészt idegenkednek a kkv-k a tőzsde gondolatától. Úgy látja, a tőzsdérelépés nem lehet A-terv, amit kudarcok esetén B-re lehet cserélni, egyértelműen célként érdemes és kell megfogalmazni.

Szerinte tőzsdeérettségről attól a ponttól lehet beszélni, ha az adott vállalat már az alapítók közreműködése nélkül is működő- és versenyképessé válik. Jó hír, jelezte az EY és a DLA Piper tanácsadója, hogy egyikük sem tapasztalt olyat, hogy a tőzsdére tartó cégek közül bárki is a felkészülés szakaszában lépett volna vissza a folyamattól. A Cyberg célja a tőzsdei megjelenéssel két célt szolgált – mondta Rózsa Balázs vezérigazgató – a tőkebevonás mellett a növekedési pálya fenntartásának a biztosítása volt.

További cikkeink a konferenciáról: