Osztalék nélkül maradnak a részvényesek

Több mint 7 százalékkal csökkent pénteken az OTP-részvény árfolyama, napi minimumán – 9390 forinton – zárt a bankpapír. Az árfolyamcsökkenés mögött a pénzintézet közgyűlési előterjesztése is állt, amelyből kiderült:

a tavalyi rekorderedményéből mégsem fizet osztalékot a bank, holott a korábbi tervek közt 248 forintos részvényenkénti kifizetés szerepelt.

Félreértésre adhatott okot, hogy a közgyűlési előterjesztések között, a 26-os jegyzékben még szerepelt a menedzsment osztalékjavaslata a 69,4 milliárd forint kifizetéséről. Az eredmény felhasználásáról szóló napirendi pontban viszont már az áll: a megállapított 193,3 milliárd forint (anyavállalati) adózott eredmény tizedét az általános, a fennmaradó részét pedig az eredménytartalékba kell helyezi.

Az OTP kommunikációs osztálya a Világgazdaságnak elmondta, hogy a 26-os jegyzet az igazgatóság korábbi, a járványhelyzet előtti várakozását tükrözi. Mint mondták, két oka volt annak, hogy az igazgatóság – osztalékfizetés helyett – már az eredmény tartalékba helyezésére tett javaslatot a közgyűlésnek:

Mint ismert, az MNB több kérést is megfogalmazott a bankokhoz, felszólította a hitelintézeteket és tulajdonosaikat, hogy szeptember végéig ne történjen osztalék-jóváhagyás vagy -kifizetés.

Mivel osztalékfizetésről a jogszabályok szerint csak az éves beszámolóval együtt lehet dönteni, idén osztalékot már biztosan nem fizet a bank, osztalékelőlegre viszont még mutatkozik esély. Mint a bank sajtóosztálya a Világgazdaságnak jelezte,

szeptember 30. után, az aktuális gazdasági-pénzügyi körülmények fényében, az MNB elvárásaira is figyelemmel, az igazgatóság meg fogja vizsgálni az osztalékelőleg fizetésének lehetőségét. Fontos azonban, hogy ez nem jelent kötelezettséget az osztalékelőleg fizetésére.

A teljes cikk a Világgazdaság hétfői számában olvasható