Profitzuhatagról számoltak be a hazai blue chipek

Erős jelentés érkezett az OTP csoporttól, talán egyedüli negatív folyamatként az orosz piacon látott korábbi extra­magas kamatmarzs visszaesése értékelhető – mondta a pénzintézet beszámolójáról a Világgazdaságnak Le Phuong Hai Thanh, a Concorde elemzési üzletágvezetője. A főbb eredménysorok meghaladták az elemzői várakozásokat, a menedzsment pedig pontosította éves várakozását: a korrigált sajáttőke-arányos megtérülés (ROE) érdemben meghaladhatja a 10 százalékot, a hitelkockázati költségek szintje nem lesz több 125 bázispontnál, a teljesítő hitelállomány növekedése pedig 7 százalék feletti lesz.

A frissített előrejelzésben látottak arra utalnak, hogy alapvetően pozitív a kép a negyedik negyedév eddig eltelt időszakában. A Concorde-nál úgy kalkulálnak, hogy az év végéig 40-50 milliárd forintnyi tér marad további céltartalékképzésre, de ennél akár kevesebb is lehet a hitelkockázati költség. Le Phuong Hai Thanh szerint a következő hónapokban az lesz az OTP csoport legfontosabb adata, hogy a problémamentes Stage 1 hitelállományból mennyit csoportosítanak át a jelentős hitelkockázatú Stage 2-be. A moratóriumon elszenvedett veszteségek vélhetően nem állnak meg az első negyedévben elszámolt 17-18 milliárd forinton, a Con­corde becslései szerint az OTP Bank további 5 milliárd forintot lesz kénytelen elkönyvelni ezen a tételsoron. Éves összevetésben – tekintettel arra is, hogy a záró negyedév hagyományosan gyengébb az OTP-nél is – az október–decemberi nettó eredmény vélhetően alacsonyabb lesz. A Concorde elemzési üzletágvezetője szerint a profitrealizálásnak rövid távon lehet esélye a bank részvényeinél, de hosszú távon további árfolyam-emelkedésre érdemes berendezkedni.

A pénteki sajtótájékoztatón Ben­csik László vezérigazgató-helyet­tes elmondta: a vártnál jobb eredményt az érdemben nem romló hitelportfólió tette lehetővé, hiszen ennek köszönhetően a kockázati költségek csak 5,1 milliárd forinttal rontották az eredményt, szemben a második negyedévi 39 milliárddal. A Világgazdaság kérdésére hozzátette, jelen helyzetben jó megoldás a hiteltörlesztési moratórium, nincs okuk aggódni amiatt, hogy a felfüggesztés lejárta után megugorhat a nem teljesítő hitelek aránya. Jövő nyár elejére várják, hogy ellenőrizhető lesz a vírus, s azzal párhuzamosan gyorsan normalizálódik a gazdasági környezet is. A tartósan alacsony kamatkörnyezet sem okoz nagyobb fejfájást az OTP-nek, mint más bankoknak, sőt Bencsik szerint előnye is van, egyebek közt a nagyobb hitelkeresletet említette.

Borúra fordul a derű

A szezonálisan erős harmadik negyedév várakozásokat felülmúló eredménye tulajdonképpen megmentette a Mol egész évét, az olajtársaság profitabilitása a gyengébb marzsok ellenére alig maradt el a tavalyi, pandémia előtti időszakétól – értékelte a társaság teljesítményét lapunknak Pletser Tamás, az Erste gáz- és olajipari elemzője.

A leginkább figyelt újra­be­szer­zési árakkal becsült, tisztított EBITDA 184,1 milliárd forintra futott be, messze meghaladva a 155 milliárd forintos piaci konszenzust. A rekorderedményt szállító fogyasztói szolgáltatások mellett a kitermelés és a finomítás is nagyot javult a második negyedév óta, a veszteséges első fél év után pedig ismét nyereséget termelt a magyar olajvállalat.

A járványhelyzetben mutatott javulás után a vállalatvezetés már a 2020-ra kitűzött 1,7-1,9 milliárd dolláros tisztított EBITDA-sáv felső határát is elérhetőnek tartja, ahogyan a korábban 200–400 millió dollár közé várt szabad készpénztermelés is inkább a 400 milliót közelítheti majd az év végén.

Pletser Tamás szerint ez teljesen reális várakozás, mivel az első kilenc hónapban 1,59 milliárd dollár EBITDA-t termelt a társaság, a némileg optimistább cél így már azzal is teljesül, ha az utolsó negyedévben a tavalyi eredménynek csak a felét hozzák.

A negyedik negyedév kilátásai ezzel együtt lényegesen kedvezőtlenebbek. Szezonálisan kisebb a kereslet az év végi időszakban, egyes országokban pedig a járvány második hulláma miatt ismét lezárások vannak, és ahol nem áll le az élet, ott is egyre óvatosabbak a fogyasztók, mindezek pedig érezhetően csökkenthetik a Mol forgalmát – hangsúlyozza az Erste szakértője.

Pozitívan értékeli a várakozásokat alaposan felülmúló eredményt és az éves prognózis pontosítását Nagy-György János, a KBC Equitas elemzője is. Szerinte a koronavírus-járvány alakulása és a korlátozások további kihívásokat hozhatnak, és fokozhatják a bizonytalanságot a következő hónapokban, emellett az INA-ügy alakulása is fontos lehet a közeljövőt tekintve.

Az osztalékról várhatóan csak az egész éves eredmény ismeretében, jövő március környékén dönt a társaság. A promt juttatásnál érdekesebb kérdés Pletser Tamás szerint, hogy a sajátrészvény-vásárlással megszerzett részvényekkel mihez kezdenek. Részvényesi szempontból a legjobb megoldás szerinte az lenne, ha alaptőkét csökkentene a Mol, vagyis végérvényesen bevonná ezeket a papírokat, kizárva annak a lehetőségét, hogy később a piacra zúdítsa őket.

Dől a pénz a Vraylarból

Az elemzői várakozásokat felülmúló negyedéves bevételről és a főbb eredményekről számolt be a Richter, amely 137,7 milliárd forint árbevételt ért el, 8 százalékkal többet, mint a bázisidőszakban. A forgalom 4,3 százalékkal lett magasabb a Világgazdaság elemzői konszenzusánál. Az euró­ban számolt árbevétel ugyanakkor 390 millió eurón stagnált.

Hatalmasat javult a cégcsoport üzemi eredménye, a 30 milliárd forint 69 százalékos növekedést takar, ezen a tételsoron az elemzők 24,3 milliárd forintot vártak a Richtertől. A várakozásoknak megfelelően a pénzügyi eredmény negatív lett (4,5 milliárd forint). Mindezek alapján a nettó profit 22,6 milliárd forint, ami 1,6 százalékos növekedés, és 8,6 százalékkal magasabb a konszenzusnál. A bruttó fedezeti marzs 56,9 százalékra emelkedett, míg az üzemieredmény-marzs 21,8 százalékra javult.

A harmadik negyedévben a cég kulcsterméke, a cariprazine hatóanyagú Vraylar antipszichotikum amerikai értékesítése után 70,2 millió dollár jogdíj illette meg a Richtert, 58 százalékkal több, mint egy éve. Orbán Gábor vezérigazgató a gyorsjelentés megjelenését követő sajtótájékoztatón közölte, hogy az év első kilenc hónapjában a Vraylar tengerentúli forgalma meghaladta az egymilliárd dollárt, éves szinten pedig legalább százmillió dollárral múlhatja felül a Bloomberg konszenzusát, megközelítve az 1,4 milliárd dollárt.

A gyógyszergyártó jelezte, hogy a július 1-jén Oroszországban bevezetett gyógyszer-szerializáció és az árumozgást nyomon követő rendszer adminisztratív jellegű terheket ró rájuk és versenytársaikra. Ezek eddig nem befolyásolták negatívan az oroszországi árbevételüket, de az év hátralévő részében ez változni fog. Orbán Gábor végül hangsúlyozta, hogy a gyógyszergyártó továbbra is 3 százalékos idei bevételnövekedéssel számol (euróban), és elsősorban továbbra is a gyártástól várják a bővülést, tehát várhatóan marad az 57-58 százalékos bruttó fedezeti hányad. Az üzemiprofit-marzs 19–20 százalék közt alakulhat.