Háborús sebek a pesti tőzsdén

A bőkezű 2021 után gyorsan megfordult idén a széljárás a tőkepiacokon. Az év elején a koronavírus-járvány mellékhatásaként megugró infláció, valamint a jegybanki szigorítások előszele aggasztotta a befektetőket, februártól pedig az Európában dúló háború rémképét kénytelenek emésztgetni a befektetők. A nem várt fordulatok a pesti tőzsdét sem kímélték.

A BUX 15 százalékos mínuszban jár március derekán – ezzel a régióban némileg alulteljesítő –, igaz, ebből 10 százalékpont az orosz–ukrán háború február 24-i kitörése óta árazódott ki az indexből.

Nagyítóval kell keresni a hozamokat a hazai parketten, és csak elvétve találni olyan részvényt, amely drágult az idén. Érdemi emelkedést egyedül az ANY Biztonsági Nyomda tud felmutatni. A 10 százalék feletti osztalékhozammal kecsegtető társaság mellett szól, hogy a vezetőség közleménye szerint egyáltalán nincs sem orosz, sem ukrán kitettsége.

A legnagyobb forgalmú papírok közül csak a Mol tartja magát, amely alig 3 százalékkal van a vízszint fölött. Bár az olajtársaságot a magyar piacra húzott üzemanyagár-sapka az idén már súlyosabban érinti, a háborús feszültségektől is fűtött olajdrágulás révén viszont a kutatás-termelés ezt várhatóan ellensúlyozni tudja majd.

Kisebb árfolyamcsökkenéssel vészelte át eddig a már most rendkívüliként jellemezhető évet a Magyar Telekom és az Alteo, ám csak kevesen voltak ennyire szerencsések, a BUX-tagok többsége két számjegyű esést könyvelhetett el, nagyobb részben az orosz invázió megindulása óta. Ekkor került lejtőre az elmúlt évek nagy tőzsdei sztorija, a Masterplast is, a tekintélyes orosz piaccal rendelkező Richter ereszkedését pedig gyorsította az orosz támadás. Az Opus és a Waberer’s negyedével értékelődött le 2022-ben.

A befektetők leginkább mégis az orosz és ukrán leánybankkal is rendelkező OTP-n verték el a port, amely már majdnem 30 százalékot vesztett piaci értékéből. Ennél jóval mélyebben is járt a kurzus, amit az elmúlt napokban Csányi Sándor elnök-vezérigazgató és a vezetőség tagjai is nagyobb volumenű vásárlásokkal igyekeznek megtámasztani.

A háború és a nemzetközi szankciók gazdasági hatásait az elemzők is kezdik beárazni, márciusban megérkeztek az első célárcsökkentések. Az OTP-nél a HSBC hajtott végre 3700 forintos vágást, a Richter-részvények 12 havi árfolyamcéljából pedig a lengyel PKO és a cég kilátásait legoptimistábban értékelő Jefferies is lecsípett egy darabot, ám mindhárom esetben érvényben maradt a vételi ajánlás. Leminősítés egyedül a Magyar Telekomra érkezett, az eladást javasló Santander Polska azonban egyelőre különutas, egyedül van a véleményével.

A héten már a JPMorgan is beárazta a legmeghatározóbb hazai papír, az OTP kilátásait a megváltozott piaci környezetben. 

Az amerikai nagybank kevesebb mint felére, 13 250 forintra nyeste vissza az OTP-re vonatkozó 12 havi árfolyam-várakozását, ami a háborús konfliktus kirobbanása óta a legjelentősebb magyar részvényt érintő célárcsökkentés.

A szakértők szélesebb köre ezzel együtt változatlanul bízik a magyar nagypapírokban. A Refinitiv elemzői konszenzusa szerint a legnagyobbat zuhanó OTP 70, a Richter 32 százalékos felértékelődés előtt állhat. A Mol közel negyedével lehet alulértékelt, míg a Magyar Telekomnál 31 százalékos rali várható a célárak átlaga alapján. Mivel a BUX-indexben a négy társaság együttes súlya több mint 90 százalék, így a vezető hazai részvénykosár felépülésére jó esélyt látnak az elemzők.