Régiós káosz: nem tud megnyugodni a zloty, ütik vele a forintot is

Diszharmóniába fulladt a közép-európai devizáknak az utóbbi egy hónapban tapasztalt harmonikus együttgyengülése. A lengyelektől és magyaroktól eltérően nem csökkentett kamatot szerdai ülésén a cseh jegybank, ami jót tett a koronának. Örült a forint is, amíg véget nem vetett ennek a vezető régiós deviza, a lengyel zloty ismételt gyengülése. Ez most rosszkor jött.

A forint már napok óta a 390-es szint körül ingadozik az euróval szemben, a piaci résztvevők nem tudják eldönteni, hogy a 380 és 390, vagy a gyengébb 390 és 400 közötti sávban van a helye. Ebben a Magyar Nemzeti Bank keddi kamatülése sem volt a segítségükre: miután a jegybank emelte jövő évi inflációs előrejelzését, de a GDP-t tekintve gyengébb teljesítményt vár, nem tudják belőni, az eddig várthoz képest lassabb vagy gyorsabb lesz-e kamatainak csökkentése. A lassabb ütem segítené a forintot, gyorsabb lépegetés viszont fordítva.

A régió egészét tekintve csapást jelentett a devizák árfolyamára, hogy a nemzetközi növekedési aggodalmak tetejébe – amelyek a dollárt erősítik, a feltörekvő devizákat gyengítik – a lengyel jegybank három hete hatalmas kamatcsökkentést hajtott végre – nagy csapást mérve a zlotyra.

Grafikonunkon látható, hogy a régióban nem a forint szenvedte el a legkeményebb csapást, az egész évet bemutató grafikon pedig azt mutatná, hogy idén még mindig messze a forint a legjobban teljesítő a közép-európai trojkában, sőt a negyedik nagy régiós devizát, a lejt is szépen túlteljesítette. 

A zloty szerdai újabb gyengülési hulláma rosszul jött a hezitáló forintnak, hiszen továbblökte a gyengülő pályán, növelve annak az esélyét, hogy nem tér vissza a 390 alatti korábbi sávba. Az árfolyam a héten többször váltott irányt, oda-vissza 390 körül, szerdán 388,2 közelébe erősödött, majd a zloty esése délutánra visszavetette egészen 393 közelébe. A régió legnagyobb gazdaságának devizája, a zloty hatása erősebbnek bizonyult, mint a cseh koronáé, amely szépen erősödött, miután szerdán a cseh jegybank ülésén megőrizte kéthetes repókamata tavaly nyár óta 7 százalékos szintjét, és a magyaroktól és lengyelektől eltérően nem kezdett kamatcsökkentésbe, holott a cseh gazdaságot ugyanúgy megütötte az európai krízis.

A forintnak nem tesz jót a magyar költségvetés körüli feszültség sem. 

Az infláció miatt visszaesett a fogyasztás, a recesszió miatt soványabban folynak az adóbevételek, ami – ha a Brüsszel által visszatartott uniós pénzek továbbra sem érkeznek – esetleg költségvetési kiigazítást tehet szükségessé, a gazdasági kilábalás megkezdődésének csúszása pedig a jegybankra is nyomást helyez, hogy lazítsa kamatait – ami forint-negatív. Emellett létezik egy olyan általános félelem is, hogy a korábbi magas kamatokat kihasználó devizavásárlók egy része más feltörekvő régiókba viheti át a pénzét.

A forint mindettől még magára találhat, ahogy a gazdaság is várhatóan hamarosan megkezdi a kilábalást, miközben az infláció is csökken, a nemzetközi tényezők azonban most inkább a dollár mellett és a forint, illetve a régiós devizák ellen szólnak.