Európa Eb-lázban ég, hiszen már itt van a nyakunkon az idei kontinenstorna. Összegyűjtöttünk tíz érdekességet az Európa-bajnokságok történetéből.
Magyarország június 15-én, szombaton kezdi meg a menetelést a 2024-es Európa-bajnokságon Svájc ellen. Negyvenezer honfitárunk utazott Németországba, hogy buzdítsa a nemzeti tizenegyet a megmérettetésen, ahol akár igazi fekete ló is lehet a Marco Rossi vezette gárda. A magyar válogatott az egyik legjobb formában lévő csapat a tornán, Szoboszlai Dominik pedig az Eb egyik legértékesebb játékosa.
A pénteken kezdődő labdarúgó-Európa-bajnokság győztese nemcsak a serleggel lesz gazdagabb, a verseny eurómilliókért is zajlik.
A végső győztes több mint 11 milliárd forintot vihet haza.
A válogatottak már a részvételért is több mint 3,5 milliárd forintot kapnak, a csoportmérkőzéseken a győzelemért további 394 millió forint, döntetlenért pedig 197 millió forint jár.
A nyolcaddöntő résztvevői további 591 millió forintot, a negyeddöntőbe jutott csapatok pedig újabb 990 millió forintot kapnak. A legjobb négy közé jutást másfél milliárd forinttal honorálják, a finálé vesztese 2 milliárd forinttal vigasztalódhat. Az Európa-bajnok jutalma több mint 3 milliárd forint.
A kontinensviadalon ugyanúgy 130 milliárd forintot oszt szét az európai szövetség (UEFA), mint három évvel ezelőtt.
Az idei a 17. Európa-bajnokság és egyben az ötödik torna, amelyen Magyarország is részt vesz. Először az 1964-es spanyolországi Eb-n voltak ott a magyarok, és egyből a bronzéremig meneteltek. 1972-ben Belgiumban a negyedik helyet szerezte meg a válogatott. Ezt követően 44 évig nem sikerült kiharcolni a részvételt az Európa-bajnokságokon. 2016-ban a nyolcaddöntőig jutott a csapat, 2021-ben pedig a csoportkörben búcsúzott.
Szinte állandó résztvevőnek számít az Európa-bajnokságokon Németország, az eddigi 16 kontinensviadalból 13 alkalommal volt ott a mezőnyben. Ezeken három aranyérmet szerzett a Nationalelf. A második leggyakoribb résztvevő Oroszország 12 nekifutással. Az 1960-as első tornát pont Oroszország nyerte, bár akkor még Szovjetunióként. A dobogó harmadik fokára Spanyolország állhat fel 11 részvétellel és három bajnoki címmel.
Az Eb-történetében eddig egyetlenegyszer fordult elő, hogy egy ország megőrizte az aranyérmét. Spanyolország 2008-ban és 2012-ben is Európa csúcsára ért. A legutóbbi, 2021-es Eb-t Olaszország nyerte, de idén nem a legesélyesebbek között tartják számon a címvédőt. A fogadóirodáknál általában az angol vagy a francia válogatott számít a legesélyesebbnek.
Meglepő, de a házigazdák nem szerepelnek túl fényesen az Európa-bajnokságokon. Eddig összesen háromszor fordult elő, hogy a rendező ország hódítsa el a trófeát. Legutóbb 1984-ben fordult ez elő, akkor Franciaország volt képes a bravúrra. Előtte 1968-ban Olaszország örvendeztette meg a hazai drukkereket, illetve 1964-ben Spanyolország volt rá képes. Németország meglepő módon most másodszor rendez Eb-t.
A portugál válogatott ötszörös aranylabdása, Cristiano Ronaldo 25 mérkőzéssel vezeti a labdarúgó-Európa-bajnokságok örökranglistáját. Rajta kívül a spanyol Iker Casillas az egyetlen játékos, aki öt Európa-bajnokságon vett részt, igaz, 2000-ben és 2016-ban nem lépett pályára. Összesen 21 olyan labdarúgó van, aki négy kontinensviadalon is játszott, közülük a horvát Luka Modric, valamint a portugál Pepe és Joao Moutinho aktív.
A több lehetőség több gólt is jelent, legalábbis az Európa-bajnokságokon. Ronaldo nemcsak a legtöbb meccsen lépett pályára az Eb-ken, hanem a legtöbb gólt is szerezte. A portugál klasszis öt Európa-bajnokságon szerepelt, ezeken 14 gólt rúgott.
A 108-szoros magyar válogatott játékos, Király Gábor lépett pályára a legidősebben az eddigi Európa-bajnokságokon. A kapus 2016. június 26-án 40 évesen és 86 naposan állt a kapuban Belgium ellen, ahol ugyan négy gólt kapott, de a nevét így is beírta a történelemkönyvekbe.
Az idei Európa-bajnokságra az Adidas tervezte a labdát, amely a Futballszerelem nevet kapta. Az idei játékszert a gyártó olyan szenzorokkal szerelte fel, amelyek segítik a videóbíró döntését.
A labdát a környezettudatosság jegyében alkották meg újrahasznosított poliészter és vízbázisú festék felhasználásával. A szervezők szerint a labda díszítése a fekete-fehér és színes – piros, kék, narancssárga, zöld – szárnyformákkal, ívekkel, valamint pontokkal az Eb energiáját tükrözi. A tornának otthont adó városok neve és a stadionok illusztrációja is megjelenik rajta. A tíz rendező város mindegyike 900 labdát kapott a német sportszergyártótól, hogy szétossza őket a helyi iskoláknak.
Az eredeti labdát 45 ezer forintért hozták forgalomba Magyarországon.
Az Európa-bajnokság győztese a Henri Delaunay-kKupát emelheti a magasba. A trófea 2008 óta képviseli a sikert az Eb-ken. A londoni Asprey ékszerészet készítette több mint 12 millió forintért.
A korábbi aranyérmesek az 1960-as, első Eb óta mindig ugyanazt a kupát emelhették a magasba. Az új serleg nagyon hasonlít elődjére, igazán csak a mérete változott.
Ezüst talapzata szélesebb lett, hogy a nagyobb súlyt jobban elbírja. Az új kupa magassága 60 centiméter, tömege nyolc kilogramm, így csaknem egyharmadával nagyobb és két kilóval nehezebb lett. Az eddigi Európa-bajnokokat a hátuljára gravírozták, míg a régi serlegen a talapzaton sorolták fel a győzteseket. A vándorserlegről aktuális tulajdonosa készíttethet másolatot, amelynek azonban egyötödével kisebbnek kell lennie.
A kupa névadója, Henri Delaunay a francia szövetség titkára volt, ő javasolta az Eb megrendezését.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.