Várhatóan mintegy 410 ezer tonna szőlőt szüretelnek idén a termelők, amelyből mintegy 2,9 millió hektoliter seprős újbor kerülhet a pincékbe – tudatta az agrártárca várakozásait Gál Péter, a Földművelésügyi Minisztérium eredetvédelemért felelős helyettes államtitkára. Hozzátette, hogy a most becsült mennyiség kevesebb a korábban előrejelzettnél, ugyanis a Duna borrégióban tapasztalható aszály érzékelhetően csökkentheti a szőlőtermést. Ezzel együtt is igaz, hogy idén nem voltak a szőlőtermést veszélyeztető nagy járványok, a téli és tavaszi fagykár pedig csak kisebb visszaesést jelentett a termésmennyiségben. A borászok szerint a minőség is jobb lesz a tavalyinál.
Gál Péter a magyar borászatot úgy jellemezte, mint amelynek termőhelyei és borstílusai változatosak. Ezeket a változatos borstílusokat szükséges minél szélesebb körben ismertté tenni bel- és külföldön egyaránt, hangsúlyozva a termőhelyi sajátosságokat, jellegzetességeket, külön is kiemelve a versenyképes adottságokat. Ennek alapja lehet egy jó eredetvédelmi rendszer. A minisztérium javaslatokat fogalmaz meg a termelői közösségek, hegyközségek számára a névhasználati szabályokkal kapcsolatban, ezek alapján tudatosan pozicionálhatják az adott termőhely borait, illetve borneveit a piacon.
Az Agrárgazdasági Kutató Intézet adatai szerint a földrajzi jelzés nélküli és az oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott borok belföldön értékesített mennyisége 18 százalékkal nőtt 2017. január–július között az előző év azonos időszakához viszonyítva. A fehérborok iránt csaknem 17 százalékkal, a vörös- és rozéborok iránt 20 százalékkal nőtt a kereslet a megfigyelt időszakban.
A belföldön termelt borok feldolgozói értékesítési ára 7 százalékkal, hektoliterenként 27 961 forintra emelkedett az idei év első hét hónapjában az egy évvel korábbihoz képest. A fehérborok ára 10 százalékkal, hektoliterenként 26 644 forintra, a vörös- és rozéboroké ennél alacsonyabb mértékben, 4 százalékkal, 29 612 forintra nőtt.
Ugyanebben az időszakban a gyöngyöző bor és pezsgő nélkül számított magyar borkülkereskedelmi egyenleg mennyiségben és értékben egyaránt pozitív volt; mennyiségben 2 százalékkal nőtt, ugyanakkor értékben 12 százalékkal csökkent az előző év hasonló időszakához viszonyítva. A borexport 266 ezer hektoliter volt, ami 6 százalékos csökkenés, értékben ennél is erőteljesebben, csaknem 9 százalékkal, 9 milliárd forintra csökkent a tavalyi év első öt hónapjához képest. Az export 51 százaléka palackos bor volt. Ebben a kategóriában 6 százalékkal csökkent a kivitel, ami így 136 ezer hektoliter volt, értékben a 3 százalékos visszaesés 6,6 milliárd forint bevételt jelentett. A lédig borok exportmennyisége 5 százalékkal, 130 ezer hektoliterre, a kivitel értéke 21 százalékkal, 2,5 milliárd forintra csökkent a vizsgált időszakban. A kivitelen belül a fehérborok aránya elérte a 71 százalékot.
A borimport 19 százalékkal, 81 ezer hektoliterre csökkent 2017 első öt hónapjában. Az import 68 százaléka lédig, a többi palackos kiszerelésű volt. A palackozott borok behozatala 17 százalékkal, 26 ezer hektoliterre emelkedett, a lédig boroké 30 százalékkal 55 ezer hektoliterre csökkent az idei első öt hónapban.
A meleg, napos nyár szokatlanul korai szüretet hozott Tokaj-hegyalján. Prácser Miklós, a borvidék hegyközségi tanácsának elnöke szerint a furmint és hárslevelű fajtáknál már most 16 magyar mustfok körüli értékeket mérnek, így a hagyományos fajták szürete szintén viszonylag korán, néhány héten belül elkezdődhet. A kedvező időjárásnak köszönhetően nemcsak a száraz borok alapanyaga, de az aszú is kiváló lehet.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.