Elég szigorúak-e a lakossági hitelezési feltételek?

Felcsuti Péter. A Raiffeisen Bank vezérigazgatója, a Magyar Bankszövetség elnöke. Eltérő stratégiák. „Az egyes bankok maguk alakítják ki a saját feltételeiket, amelyek lényeges pontokon eltér(het)nek egymástól. A hitelfeltételek milyenségéről azért is nehéz beszélni, mert a bankok kockázatkezelési stratégiája és gyakorlata is jelentős mértékben különbözik, azaz egy nagyon professzionális kockázatkezelésű hitelintézet dönthet úgy (egyébként helyesen), hogy enyhébb feltételekkel operál, mint egy kevésbé jó rendszert működtető bank. Ugyanez vonatkozik az árazásra is, azaz a magasabb árazás kompenzálhatja a lazább feltételek miatti többletveszteségeket. Ha mindezektől elvonatkoztatunk, akkor azt gondolom, hogy az elmúlt időszakban a hitelintézetek általában valóban enyhítették a feltételeiket, de ez jelenleg sem szakmai, sem prudenciális szempontból nem nevezhető túlzottnak.”

Harmati László. Az FHB Kereskedelmi Bank Zrt. vezérigazgatója. Lazuló feltételek. „A lakossági jelzáloghitel-piacon három éve folyamatosan lazulnak a hitelezési feltételek: ez igaz többek között a befogadott ingatlanok körére és a hitel/hitelbiztosítéki arányra is, ez a folyamat azonban lényegesen lassult az elmúlt évben. A kockázati éhség nem csak a hitelezési feltételek lazulását jelentette, növekedtek a termékekben rejlő kockázatok is, elég a jenalapú hitelek megjelenésére gondolni. A szabad felhasználású kölcsönök gyors terjedése sem feltétlenül jó ebből a szempontból, hiszen a kockázatuk a lakáscélúakénál nagyjából háromszor nagyobb. A nemzetközi piaci fejlemények, a lakosság romló jövedelmi helyzete ugyanakkor a piaci szereplők java részét ha nem is látványos fékezésre, de már óvatosságra ösztönözte 2007-ben.”

Bába Ágnes. A K&H Bank vezérigazgató-helyettese. Kellő szigor. „A K&H lakossági hitelezési folyamata és feltételrendszere egy kellően átgondolt és szigorú, valamint hosszú távra tekintő kockázati elemzésen és stratégián alapul. Valamennyi lakossági fedezett és fedezetlen hitel esetén szigorú adósminősítés történik, ennek kapcsán például a bank az ez évtől érvényes standard számításról a jövő év második felében áll át a Basel II. fejlett tőkemegfelelési követelményszámításra. Ez azt jelenti, hogy valamennyi ügyfél kizárólag pozitív minősítés esetén juthat hitelhez. A termékekben megfogalmazott minimális hitelezési paraméterek pedig általánosan alátámasztják, hogy a K&H nem a kockázatok fokozott vállalásával, hanem a termékkörének átfogó jellegével és a szolgáltatásainak minőségével akar sikert elérni a hazai hitelpiacon.”

Ákos Tamás. Az MKB Bank ügyvezető igazgatója. Kedvezmények. „Az MKB Bank szerint a jelzálog-fedezetű hiteleknél ma egyáltalán nem nehézkes a hitelhez jutás a hazai lakossági ügyfelek számára. Természetesen bizonyos feltételeknek meg kell felelnie a mindenkori hitelfelvevőnek, de ezek gyakorlatilag minden állandó jövedelmű, a Központi Hitelinformációs Rendszerben (KHR, korábban BAR) nem szereplő magyar állampolgárnak teljesíthetők. A bankok emellett természetesen különböző kedvezményekkel igyekeznek az ügyfelek kedvében járni. Az MKB jelenleg is tartó akciójában a lakáscélú hiteleknél minden kezdeti, egyszeri jellegű költséget elenged, és a kölcsönök többségét két héten belül folyósítja: ez az intervallum természetesen a teljes dokumentáció leadásától számítva érvényes.”

Szentpétery Csaba. A Budapest Bank lakossági üzletágának a vezetője. Közös felelősség. „A hitelező és a hitelfelvevő felelőssége közös. Egy felelős hitelezési politikát folytató bank számára elengedhetetlen, hogy hosszú távon gondolkodjon. A Budapest Banknál továbbra is szigorúan meghatározott feltételekkel folytatjuk a hitelkihelyezést, ezzel ügyfeleink érdekeit is védjük. Olyan módszereket alkalmazunk, amelyekkel már a hitelelbírálás alatt is körültekintően meg tudjuk vizsgálni a kölcsön igénylőjének a helyzetét és visszafizetési képességét, a fedezettől függetlenül. Ennek a szemléletnek már a termékek fejlesztésénél is meg kell jelennie: bankunk ezért sem tervezi például a jenalapú hitelek bevezetését, amelyek a kamatkockázat mellett jelentős árfolyamkockázattal is járnak, ezért az ügyfelek számára hosszú távon nem előnyösek.”