Hiányos árampiac

Csoda, hogy eddig nem omlott össze Magyarország villamosenergia-ellátása. A három-négy megye teljes áramigényével felérő és egyre falánkabb légkondicionáló-park kiszolgálása a tervezett keretek között van ugyan, de több kereskedő elszámította magát, és most többletigénnyel lép fel, ezt csak a vésztartalékokból lehet fedezni. A zavarban az árampiaci nyitás is szerepet játszik, de komolyabb bajokról van szó. Bármikor bekövetkezhet ugyanis egy európai ellátási krízis – figyelmeztet a német energiafelügyelet –, akár több napra. Ehhez elegendő a tartós szélcsend és egyes hőerőművek leállása hűtővízhiány miatt. Kontinensszerte szűkös a hálózat, kevés az erőművi kapacitás. (A maliciózus szakértők szerint az erőművek vissza is tartanak áramot az árak felhajtására.)

A kereslet-kínálat helyzete is hozzájárult – a dráguló nyersanyagárak, a környezetvédelmi költségek és az alternatív energiahordozók szubvencionálása mellett – a vágtató áramárakhoz. Szakértők szerint Magyarország sem ússza meg a januári 9,8 százalékos emeléssel. (Igaz, a szabadpiaci fogyasztók már most akár 30-40 százalékkal többet fizetnek, mint tavaly.) Van, aki most erőltetett erőműépítést javasol, mások szerint viszont új, frugális életmódra kellene áttérni. Valahol középen lehet az igazság: jó hatásfokú erőművek építése mellett ésszerűen takarékoskodni kell.

Első látásra meghökkentő az Európai Bizottság terve a hagyományos villanykörték betiltására, vagy a készenléti (stand by) üzemmód lehetőség szerinti kiiktatására az elektromos készülékekből, a mellékelt számításokból azonban kiderül: hihetetlenül sok áram spórolható meg. A takarékos üzemmódra való átállás termékek megszűnését jelenti és jelentős beruházásokat igényel, de – amellett, hogy stabilabbá teszi az áramellátást – új piacokat, új profitlehetőségeket is teremt az iparnak. Talán még a takarékos légkondicionálót is feltalálják.