Megfelelő-e a biztosításközvetítők felkészültsége?

Binder István. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) szóvivője. Következetesség. „A regiszterben szereplő biztosításközvetítők közül mintegy húszezernek jelenleg még nincs meg a biztosítási szakmai végzettsége, azaz nem felel meg a jogszabály által előírt követelményeknek. A képzés és a megfelelő minőség szavatolására a jogalkotó Pénzügyminisztérium olyan rendeletet adott ki, amely a hatóság koordinálása mellett egy úgynevezett hatósági vizsgát is lehetővé tesz a közvetítők számára, ez az eddigi OKJ-s képesítés alternatívája. Ez annál is inkább égető, mert év végéig mintegy hatezer közvetítőnek jár le az a türelmi ideje, amelyet a regisztrációkor a jogszabály biztosított neki. Mind a hatósági vizsga megteremtése, mind a regiszter rendszerének a szigorítása következetes lépés volt a hatóság részéről. A cél az, hogy csökkenjen a panaszok száma.”

Gulyás István. Az Uniqa Biztosító Zrt. alkuszigazgatója. Specializáció. „Az alkuszcégek szakmai színvonala jó, felkészültségük lehetővé teszi minden vonalon a komoly, tartós együttműködést az ügyfelekkel, illetve a biztosítókkal. Úgy vélem, a rájuk vonatkozó törvényi, szakmai előírások teljesítése is komoly hátteret igényel tőlük. Különösen magas szakmai színvonalon közvetítenek azon alkuszcégek, amelyek egy vagy több biztosítási területre specializálódtak, például gépjármű-, szállítás-szállítmány, felelősség- vagy életbiztosítás. A szakszerű munkát jelzi, hogy évről évre csökken az alkuszok munkáját kifogásoló, hozzánk beérkező panaszok száma. Az Uniqa Biztosítón belül külön értékesítési csatorna foglalkozik az alkuszokkal, az általuk közvetített szerződések aránya igen jelentősnek mondható a teljes állományt tekintve.”

Lányi András. Az UFS Group Holding Zrt. tanácsadója. Ellentmondás. „A hatósági vizsga intézménye üdvözlendő fejlemény. Támogatjuk, hogy mindenkinek, aki pénzügyekkel foglalkozik, megfelelő alapképzettsége legyen. Ugyanakkor még sok a gyakorlati megvalósítás körüli kérdés, amely nehezíti a munkánkat. Meglátásom szerint a rendszer alapvető ellentmondása, hogy a vizsga alól minden típusú felsőoktatási diploma mentességet ad, miközben biztosításszakmai képzés a gazdasági szakintézményekben sem szerepel rendszerszerűen a tananyagban. A közvetítő cégek, ahogy a biztosítók is, régóta jelentős forrásokat áldoznak képzésre, így szerintem ők maguk is alkalmasak lennének az új oktatási és vizsgarendszer bonyolítására. Ezért a megoldást a törvényi szabályozás és a piaci gyakorlat összehangolásában látom.”

Zsoldos Miklós. Az Union Biztosító Zrt. elnök-vezérigazgatója. Fejlődés. „Úgy gondolom, hogy a biztosításközvetítők szakmai felkészültsége az elmúlt években igen komoly fejlődésen ment keresztül, ezt az irányt pedig a jövőben is mindenféleképpen tartani szükséges. Az Union Biztosító számára az ügyfelek minél teljesebb körű és minél magasabb színvonalon történő kiszolgálása a cél. Ezért cégünk sokat invesztál saját biztosításközvetítő ügynökeinek a képzésébe, illetve értékesítést támogató (technikai, kommunikációs, marketing- stb.) rendszereinek a fejlesztésébe. Elmondhatom, hogy külső partnereink tekintetében is kizárólag olyan magas színvonalon képzett biztosításközvetítőkkel dolgozunk együtt, akik az általunk támasztott minőségi követelményeknek is megfelelnek, és kifogástalanul szolgálják ki az ügyfeleket.”

Filvig István. A Mabisz elnöke, a Signal Biztosító Zrt. elnök-vezérigazgatója. Empátia. „Napjainkban a hazai biztosítási piacon dolgozó munkatársak alapfelkészültsége és szakmai tapasztalatának a szintje megegyezik az európai uniós átlaggal. Véleményem szerint a szakmai tudással nincs gond, ez egyrészt annak köszönhető, hogy a biztosítók rengeteget invesztálnak a közvetítőkbe, sokat fordítanak a képzésükre. A biztosítási termékek palettája állandóan változik, így a társaságok oktatási kényszerben vannak, emellett a saját imázsuk miatt is fontos, hogy jól felkészült munkatársakkal dolgozzanak együtt. Ahol van még hova fejlődni, az a személyiségfejlesztés területe, ez ugyanis nem minden esetben megfelelő. A közvetítőknek erős empátiás képességre és analitikus gondolkodásra van szükségük, így az állandó személyiségfejlesztés éppen olyan fontos, mint a tárgyi tudás.”