Mi a véleménye a bioenergia hasznosításáról?

Érsek Tibor. A Duna Fejlesztési Kft. ügyvezető igazgatója. Többlet. „Hamis az a közvélekedés, hogy a mezőgazdasági termények ára tavaly azért lódult meg Magyarországon, mert a bioetanolgyárak felhajtották a keresletet, hiszen 2007-ben egyetlen deciliterrel sem gyártottak több bioetanolt idehaza, mint egy évvel korábban. A drágulás okait a szárazság okozta tényleges termékkiesésen kívül a tőzsdei kereskedés sajátosságaiban, valamint Kína takarmányigényének növekedésében kell keresni. Ezzel szemben tény, hogy Magyarországon nem volt hiány, sőt, az előző évek feleslegéből jelentős mennyiségeket exportáltunk is. Öt év átlagában sok millió tonna többletgabona terem Magyarországon, amelyből kiszolgálható több bioetanol-üzem is alapanyaggal, az eddiginél nagyobb bevételhez juttatva a termelőket is.”

Zsemberi László. A Magyar Bioetanol Szövetség elnöke. Kitörési lehetőség. „A bioenergetikai projektek támogatása sajnos ma nem éri el a kívánatos szintet, pedig ez stratégiai kitörési lehetőséget kínál Magyarországnak. A kormányzatnak a megújuló energiára irányuló stratégiája túl általános, nincs összhangban a többi stratégiai dokumentummal, ráadásul a kitűzött célok eléréséhez nem rendeli hozzá a szükséges forrásokat. Éppen ezért az Országgyűlésnek egy »megújulóenergia-törvényt« kellene elfogadnia, amely kiszámítható jogszabályi és támogatási környezetet biztosítana a fejlesztőknek. Ezen belül a bioüzemanyagok gyártását egyértelműen támogatni kellene, hiszen Magyarországon sok év átlagában jelentős mezőgazdasági terményfelesleggel kell számolni, amelynek felhasználására a zöldüzemanyagok gyártása kiváló lehetőséget biztosít.”

Kovács Tamás. A Pálhalmai Agrospeciál Kft. ügyvezető igazgatója. Előnyök. „Cégünk Európa egyik legnagyobb biogázüzemét helyezte működésbe 2007-ben, s meggyőződésem, hogy a biogáz-hasznosítás egyre megkerülhetetlenebb a mezőgazdasági üzemek, illetve azon belül az állattartó telepek számára. Ugyanakkor a biogáz-hasznosítást nem szabad összekeverni a bioüzemanyag-gyártással. Míg az utóbbi kizárólag energetikai célokat szolgál, az előbbinél a környezetvédelmi szempontok ugyanannyira fontosak. Ráadásul miközben a bioüzemanyag-gyárak alapvetően szántóföldi növényekre alapozzák a működésüket, a biogázüzemek különböző mezőgazdasági és élelmiszer-ipari hulladékokat használnak fel alapanyagként, tehát a biogáz-hasznosítás előnyei gazdasági és környezetvédelmi szempontból nem kérdőjelezhetők meg.”

Balogh László. A Magyar Megújuló Energia Szövetség elnöke. Koncepció. „A fejlett országokban több mint tíz éve hatalmas ütemben folyik a különböző bioenergetikai technológiák fejlesztése, ehhez képest Magyarországon alig történt valami. A megújuló energiaforrások részesedése ugyan nálunk is látványosan növekedett az elmúlt években, ám ez csupán néhány régi, alacsony hatásfokkal üzemelő szénerőmű biomassza-tüzelésűre történő átállításának köszönhető, ami mellett a zöldmezős beruházások súlya eltörpül. A valódi előrelépéshez a szakmai szempontok figyelembevételével kidolgozott, széles körben elfogadtatott energiapolitikai koncepcióra, átlátható, az egyedi vállalati érdekek helyett a nemzetgazdasági célokat előtérbe helyező jogszabályokra, valamint követhető pályázati támogatási rendszerre lenne szükség.”

Boródi Attila. Az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetségének elnöke. Pazarlás. „Az élelmezésre szolgáló primer mezőgazdasági nyersanyagok energetikai, vagyis bioüzemanyagként való felhasználása pazarlás az erőforrásokkal. Támogatások nélkül a bioüzemanyag-előállítás ilyen módon veszteséges, és Európában zsákutca. Utóbbi célra fenntartható módon másodlagos nyersanyagokat, mezőgazdasági hulladékokat célszerű felhasználni, vagy esetleg genetikailag módosított alapanyagokat. El kell dönteni, hogy akar az emberiség élni: tiszta környezetben és éhezve, vagy elfogadhatóan jóllakottan, de szennyezett világban, esetleg a kettő között valamiféle egyensúlyban. A helyes válasz nyilván az utolsó. Ehhez piacszabályozásra van szükség, a bioenergetikai célra felhasználható nyersanyagok mennyiségének meghatározását súlyos hiba kizárólag a szabadpiacra bízni.”