A hiánycsökkentés a varázsszó - Veres-interjú

- Hány százalék esélyt ad annak, hogy a kisebbségi kormány el tudja fogadtatni a 2009-es költségvetési törvényt?
- Nagy esélyét látom. Ez az ország érdeke, ezt előbb-utóbb a politikai erők is belátják.

- Egyesek szerint az szolgálná az ország érdekét, ha a kisebbségi kormányzás megszűnne, s új választás lenne.
- Akik így érvelnek, tudnak olyan országot mondani, ahol egy el nem fogadott költségvetés után az állam megítélése kedvezőbbé vált, az előre hozott választás növelte az országgal szembeni bizalmat, vagy a stabilitás irányába mutatott? Ha igen, akkor biztos vannak érveik, de ezeket még nem hallottam. Pártpolitikailag értem, hogy a kormány leváltását szorgalmazza az ellenzék, de ez nem az ország érdeke.

- Az MSZP talál parlamenti partnert az általa kidolgozott költségvetési tervezet elfogadásához?
- Igen, találunk, folynak már tárgyalások az MSZP-n belül és kívül is.

- Melyek azok az adózási, költségvetési elemek, amelyek mögé a szocialisták felsorakoztak?
- A szocialisták a konvergenciapálya szigorú betartását támogatják. Nincs olyan vélemény a párton belül, amely szerint el kellene térni az eredetileg a jövő évre tervezett 3,2 százalékos hiánycéltól. Szeretnénk egyértelművé tenni, hogy fontos az adóegyszerűsítés, az adminisztráció egyéb területeinek csökkentése, az engedélyezési eljárások egyszerűsítése és gyorsítása, a vállalkozások piacra jutásának segítése, a nemzetközi megjelenésük támogatása, a szakképzett munkaerő biztosítása.

- Mekkora lehet az adócsökkentés mozgástere? Azt ígérte, az első féléves adatok ismeretében tud konkrét számokat mondani.
- A tárca már kiszámolta a reális keretet, a végső szót azonban a kormánynak kell kimondania. A javaslatot az augusztus 21-i kormányülésen vitatják meg a miniszterek. A jövő évi adócsökkentésre szánt összeg százmilliárdos nagyságrendű lehet, tehát nem ezer- és nem tízmilliárdos, de a mértékét ma nem tudom megmondani.

- Van-e biztos forrás?
- A gazdaság fehérítéséből 50 milliárd forintos többlet várható 2009-ben. Számolunk költségvetési kiadáscsökkentéssel s az adórendszeren belüli átrendezésből származó forrással is.

- Ez akár áfaemelést is jelenthet?
- Ilyen javaslat is körvonalazódott külső szervezet részéről, ennek a hatásait is kiszámoltuk, ahogy több mint harmincféle egyéb verzióét is.

- Úgy tudjuk, hogy a lezajlott egyeztetések szerint az MSZP nem lenne partner az áfaemelésben.
- A vezető testületek még nem tárgyaltak az esetleges áfanövelésről, így egyelőre nincs semmilyen vélemény arról, hogy ehhez partner-e vagy sem a szo-cialista párt.

- Lehet újabb kedvezményes kulcs?
- Ez az egyik lehetséges megoldás, van is olyan javaslat, amely szerint bizonyos termékeknél legyen egy kedvezményes, közbülső áfakulcs. Kérdés, hogy mi tartozzon ide. Az élelmiszerek mellett felvetődött az energiahordozók, a turisztikai szolgáltatások adójának a csökkentése is. A bevételkiesés kompenzálásához a többi termék adóterhét kellene 20 százalék fölé emelni. A többletbevételhez a normál áfakulcsot jelentősebb mértékben lenne szükséges növelni. Kérdés, hogy ilyen javaslathoz megteremthető-e a többség.

- A távhő árának a mérséklésénél elvetették az áfacsökkentés lehetőségét; úgy hírlik, ehelyett környezetvédelmi támogatást adnának.
- Sokféle elképzelés van, még nincs végleges döntés. A Pénzügyminisztérium álláspontja szerint szociális alapon történő, differenciált támogatásra van lehetőség, amely annyi költségvetési kiadással jár, amennyit a távhőár-emelkedés miatt létrejövő áfatöbblet eredményez a büdzsében. A párton belül vannak olyan vélemények, amelyek szerint mindenkinek kellene támogatást adni, de én ezt nem tartom EU-konform megoldásnak. Az unión belül az ilyen típusú szubvencióknál a szo-ciális rászorultság alapkövetelmény.

- Úgy tudjuk, 3 milliárd forintos kiadást jelent a távhőárcsökkentés idei ellentételezése.
- Ez adott számösszetétel mellett reális. Normál esetben 10 százalékos drágítással számolva minden további 10 százalékos távhőáremelés körülbelül 3 milliárd forintos áfatöbbletet hoz a költségvetésben.

- Mégis, mi lehet az adócsökkentés fő csapásiránya?
- A szolidaritási adó mérséklése, megszüntetése, illetve a járulékterhek módosítása szerepel a konkrét javaslatok között.

- Mekkora lehet a járulékcsökkentés mértéke? Lapunknak öt százalékról van információja.
- Ha a forrását is meg tudják mondani, akkor megegyeztünk. Úgy nagyon könnyű javaslatot megfogalmazni, ha nem tesznek mögé forrást.

- Miért zárkóznak el attól a logikától, hogy a nagyarányú csökkentés megmozgatja a gazdaságot, munkahelyeket teremt, amelyek járulékbevételt hoznak?
- Ha vállalkozóknak felteszik a kérdést, hogy ha csökken a járulék, mennyivel több személyt fognak alkalmazni, s mikor foglalkoztatnak több embert, akkor világos válaszokat kapnak. A vállalkozások zöme műszaki fejlesztésre, marketingre fordítja vagy osztalékként kiveszi a pluszjövedelmet. Ezután is legfeljebb az következik, hogy kifehérítik a meglévő foglalkoztatást. Ha azt kérdezzük, mikor fognak több embert alkalmazni, az első helyen jelölik meg azt, hogy ha bővül a piacuk és többletterméket tudnak előállítani. Az elmúlt tíz év hazai tapasztalatai szerint a járulékcsökkentéssel nem nőtt a foglalkoztatottság. Más kérdés, hogy a munkáltatók igénylik a tehercsökkentést, de ez azért van, hogy magasabb jövedelmük képződjön.

- Akkor miért a szolidaritási adó eltörlése és a járulékcsökkentés a fő csapásirány?
- Azért, mert úgy gondoljuk, hogy a hazai új érték előállítását a vállalkozóktól várhatjuk. Úgy tűnik, ezt a két elemet tekintik a legfontosabb körülménynek.

- A magánszemélyek különadójának a kivezetése is szerepel a tervek között?
- A kiszámolt verziók között megtalálható, de nem látszik reálisnak, nincs a prioritások között.

- A kiszámolt verziók között szerepel az egykulcsos adórendszer?
- A személyi jövedelemadóra vonatkozó egykulcsos rendszer hatásait kiszámoltuk. Erre nincs az MSZP-n belül fogadókészség. Ilyen ellenzéki javaslat esetén a kezdeményező pártoknak meg kell jelölniük az adó mértékét, és azt, hogy milyen kedvezmények tűnnek el a rendszerből.

- A szocialisták berkein belül is felmerült korábban, hogy három vagy négy kivétellel megszüntetnék az adókedvezményeket.
- A javaslatot kidolgoztuk, döntésérett. Azt nem tudom megítélni, hogy lesz-e hozzá politikai támogatás, még ez is bizonytalan.

- Mégis, melyik ellenzéki párt támogatja a kormány javaslatát markáns adócsökkentés nélkül?
- Az ellenzéki pártok számolnak a hiánycsökkentés folytatásával? Mert ha igen, akkor valószínűleg meg tudunk állapodni. Az a felelős párt fogja támogatni a kormány adó- és költségvetési javaslatait, amelyik számol azzal, hogy Magyarországon a jövő évi költségvetésben a 3,2 százalék alatti hiány lehet csak az elfogadott mérték.

- Nem tart attól, hogy ellenzéki adóegységfront áll össze a kormánnyal szemben?
- És akkor mi történik?

- Politikailag megbukik a kormány.
- De mit csinál az ellenzék? Egy büdzsét is el kellene fogadni a megszavazott adómódosításokkal összhangban. Kérdés, rábólintanak-e adott esetben az ellenzéki képviselők az önkormányzati normatívák vagy az egészségügyi, oktatási kiadások, nyugdíjak csökkentésére. Az államigazgatás költségvetését az elmúlt években folyamatosan szűkítettük. Pár százalékot mindig lehet lefaragni, de ezermilliárdos megtakarításra nem látok lehetőséget. Egyes államigazgatási tevékenységek a működőképesség határán vannak. Tény, hogy a jövő évi költségvetésben tervezünk kiadáscsökkentést is, de nem fűnyíró elven, hanem differenciáltan.

- Tehát nem tart attól, hogy az ellenzéknek lesz elfogadott adócsomagja?
- Ha létezik ilyen ellenzéki forgatókönyv, akkor második lépésnek is kell lennie.

- De mit lépne a kormány? Lemondana?
- Ha a parlament hoz egy döntést az adótörvényekről, azt a kormány tudomásul veszi. Az, hogy lemond-e, olyan távoli feltételezés, amelyről ma semmiképpen sem nyilatkoznék.

- Ha ennyire sok a bizonytalanság, akkor újból megkérdezzük: miért gondolja, hogy lesz elfogadott büdzsé?
- A bizonytalanságot az egyes szakmai elemek jelentik, de az, hogy a jövő évre elfogadott adó- és költségvetési törvény legyen, az ország abszolút stabilitását szolgáló döntés. Arra számítok, hogy lesz megfelelő többség ehhez a parlamentben.

1981-ben a Debreceni Agrártudományi Egyetem Mezőgazdaság-tudományi Kara, üzemszervezési szakirányán általános agrármérnöki és mérlegképes könyvelői oklevelet szerzett.

1986-ban a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem Ipari Karán mérnök-szakközgazdász diplomát és egyetemi doktori címet szerzett.

1997–2002 között a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke volt. Országgyűlési képviselő 1994-től, Nyírbátor polgármestere 2002 októberétől 2003 márciusig.

2003–04 között a Pénzügyminisztérium politikai államtitkára, majd 2004–05-ben Gyurcsány Ferenc miniszterelnök kabinetfőnöke.

2005. április 25-től pénzügyminiszter.

Nős, két gyermeke van.

1981-ben a Debreceni Agrártudományi Egyetem Mezőgazdaság-tudományi Kara, üzemszervezési szakirányán általános agrármérnöki és mérlegképes könyvelői oklevelet szerzett.

1986-ban a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem Ipari Karán mérnök-szakközgazdász diplomát és egyetemi doktori címet szerzett.

1997–2002 között a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke volt. Országgyűlési képviselő 1994-től, Nyírbátor polgármestere 2002 októberétől 2003 márciusig.

2003–04 között a Pénzügyminisztérium politikai államtitkára, majd 2004–05-ben Gyurcsány Ferenc miniszterelnök kabinetfőnöke.

2005. április 25-től pénzügyminiszter.

Nős, két gyermeke van. -->