A következő felvonás

Az OMV értéknövelő bejelentést tett: az osztrák energetikai társaság árfolyama száguldani kezdett, miután kiderült, hogy immár nem akarja megvenni a Molt. A piac tehát negatívan ítélte meg a több mint 13 milliárd eurós, Wolfgang Ruttenstorfer elnök-vezérigazgató által értéknövelőnek nevezett felvásárlási terv esélyeit.

A korábbi vételi szándék fő indokát még el is lehetne fogadni: az olaj- és földgázbizniszben immár gigászok vetélkednek, ezért mielőbb egyesíteni kell az erőket. Csakhogy Ruttenstorfer, akit az osztrák Verbund energiakonszern sikertelen felvásárlási akciója után sokak szerint túlzott bizonyítási kényszer és becsvágy hajtott, nem számolt az Európai Unióval, továbbá azzal a közeggel, amelyben a tervezett felvásárlást meg akarta valósítani. A verseny mellett hitet tevő Brüszszel ugyanis nem fogadta el az osztrák cég érveit. De az OMV kudarcához a magyarországi ellenállás is hozzájárult. Az osztrákok nem kalkuláltak a „nemzeti multit” védő magyar politikával, a hivatalos támogatást élvező, a védekezés olykor megkérdőjelezhető módszereit is felvonultató Mol-vezetők ambícióival. Az OMV nem válaszolt megnyugtatóan azokra az aggályokra, hogy a magyarországi olajügyek bécsi irányítása fontos gazdasági centrumtól fosztaná meg Budapestet, és legalábbis kérdéseket vetne fel a százhalombattai finomító jövőjével kapcsolatban. Sok magyart – nem csak a Mol-vezetést – irritált a magyar céggel kakaskodó Ruttenstorfer arroganciája, szándékolt különalkuja egyes Mol-részvényesekkel, az általa indított persorozat. Fontos mellékszál, hogy egyesek orosz cégeket véltek felfedezni a formálódó osztrák tervek mögött.

A nagy kérdés: mit hoz a jövő? Nem csak az OMV számára lehet csábító egy prosperáló közép-európai olajtársaság.

Az osztrák cégé a Mol hozzávetőleg ötöde. Szándéka, hogy ezt a részesedést valamikor eladja. Kinek?