Exportkiesések, pénzpiaci zavarok

A jelentősen mérséklődő inflációs rátán és a zuhanó export következtében csökkenő ipari termelésen túl nem jelent meg számottevő gazdasági adat, azonban így is bővelkedtünk eseményekben a múlt héten. A pénzügyi válság lecsapott a magyar pénzpiacokra, erre a hazai gazdaságpolitika – részben külföldi szervezetekkel karöltve – a szereplőket nyugtató intézkedésekkel próbálta stabilizálni a helyzetet. A lejjebb vitt költségvetési hiánycél mellett az államkötvény- és devizapiacokba pumpált likviditás hivatott helyreállítani a magyar gazdaság iránti bizalmat.

Minden korábbi várakozásnál kisebb lett a szeptemberi pénzromlási ütem, főleg az élelmiszerek és az üzemanyag árának megszelídülése segítette a dezinflációt. Szeptemberben a fogyasztói árak 5,7 százalékkal növekedtek éves alapon, míg az előző hónaphoz viszonyítva nem változtak – tette közzé a Központi Statisztikai Hivatal. Az augusztusi áremelkedés még 6,5 százalékos volt, utoljára 2006 augusztusában, vagyis a fiskális megszorítások kezdete előtt volt ennél alacsonyabb a mutató. Az idén az első három negyedévben átlagosan 6,7 százalékos volt az infláció, a nagy áringadozást mutató termékektől megtisztított maginfláció is jókorát csökkent: 5 százalék lett.

Az utóbbi tizenöt év második legnagyobb iparitermelés-csökkenése mögött a kevesebb munkanap mellett az exportkereslet hihetetlen mértékű zuhanása áll. A lejtmenetnek valószínűleg még nincs vége: a rendelésadatok sem alakultak biztatóan. Az előzetes adatoknak megfelelően az ipari termelés augusztusban éves alapon 5,9, munkanaphatástól megtisztítva 1,2 százalékkal csökkent – közölte a KSH. A havi bázisú index 0,8 százalékkal nőtt; ez háromhavi mérséklődés után nem jelentős ugrás, csak némi korrekció. Bár január–augusztus átlagában az ipari export még 5,4 százalékkal emelkedett, a nyolcadik hónapban már óriási visszaesést produkált: 7,2-del zsugorodott az előző év azonos időszakához mérten. BD