Életet kell vinni a belvárosba

Vállalkozónak is, közéleti szereplőnek is vallja magát Szatmáry Kristóf, akit nemrégiben választottak meg négy évre a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara elnökének. Szerinte a kamara mindkét életforma számára kiváló terep, „érdekes ötvözete a vállalkozói létnek és a közéleti világnak”. Aktív vállalkozóként régóta tagja a budapesti kamarának, amelynek négy éve általános elnökhelyettese. Emellett országgyűlési képviselő a Fidesz színeiben. „Talán furcsának hathat a hazai belpolitikai árokásások közepette, de nemigen kaptam támadásokat” – mondja. Nyolcvanszázalékos többséggel választották meg a kamara élére.

Ő maga már beleszületett a kiskereskedői létbe, ám a szülőknek nem volt egyszerű – a múlt század hajnaláig visszanyúló családi tradíciókat követve – a nyolcvanas évek elején „maszekká” válni. A dédnagymama sietett a segítségükre, neki ugyanis megvolt a kereskedelmi végzettsége, ez az engedély megszerzéséhez kellett. Klasszikus kis „sarki boltot” nyitottak, ahol élelmiszert, zöldséget, miegymást árultak. Szatmáry Kristóf már gyerekként belekóstolt a munkába, mint mondja, ebben a boltban szocializálódott a vállalkozói életre, itt tanulta meg, hogy „nincs lehetetlen, csak tehetetlen ember”.

Szerinte a kamarának éppen az az egyik legfőbb küldetése, hogy felkarolja, erősítse ezt a fajta szemléletet, tudatosítsa a fiatalokban, hogy a vállalkozói lét tisztességes perspektívát nyújt. A kamara tekintélye is erősödik azzal, ha visszaállítja ennek a körnek a becsületét, ha nem törődik bele abba, hogy manapság gyakran a bűnöző szinonimájaként említik a hazai vállalkozót. Jó lenne – teszi hozzá –, ha ebben az állam is segítene, s nem a rosszhiszemű tíz százalékra szabná a vállalkozókat érintő jogszabályokat.

A budapesti kamara elnökeként szeretné elérni, hogy ismét pezsgő üzleti élet lüktessen a mára szinte kihalt belvárosban. Tervei között tematikus utcák szerepelnek, ahol a hasonló profilú üzletek nemhogy gyengítenék, inkább erősítik egymás pozícióját. Jó példa már akad: a régiség- és műkincskereskedők, galériások sorát befogadó Falk Miksa utca. Sokan rájöttek, egy ilyen helyszín többet tud nyújtani, mint egy bevásárlóközpont. Az alkalmas területeket a főváros jelölné ki, s a kamara szervezné a betelepülő, magas szintű szolgáltatást garantáló vállalkozókat. A financiális alapokat az Európai Unió forrásaiból lehetne előteremteni – véli: „Az unió szívesen ad pénzt arra, ami hozza is a pénzt.”

Szatmáry Kristóf is vallja, amit több más kamarai vezető: ahhoz, hogy a vállalkozásokról, a piacról megfelelő információik legyenek, szükség lenne kötelező kamarai cégregisztrációra. Szerinte a kamarai törvényhez is előbb-utóbb hozzá kell nyúlni, meg kell erősíteni a kamara gazdaságszervező erejét.

BKIK. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara 158 éves múltra tekint vissza, a legnagyobb a regionális kamarák közül. Közel négyezer tagja van, ezek a vállalkozások reprezentálják a fővárosban létrehozott GDP felét.

Szatmáry Kristóf (33)

A Fidesz országgyűlési képviselője, a gazdasági, illetve az uniós pénzek elosztásáért felelős bizottság tagja. Három cége van, IXA Bt., Szentkállai Kft. és a Szatmáry Kft., fő profiljuk a kereskedelem.

A cégek közvetlen irányításában már nemigen vesz részt, erre egyre kevesebb az ideje. Három gyereke van, a legnagyobb hétéves.

BKIK. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara 158 éves múltra tekint vissza, a legnagyobb a regionális kamarák közül. Közel négyezer tagja van, ezek a vállalkozások reprezentálják a fővárosban létrehozott GDP felét.

Szatmáry Kristóf (33)

A Fidesz országgyűlési képviselője, a gazdasági, illetve az uniós pénzek elosztásáért felelős bizottság tagja. Három cége van, IXA Bt., Szentkállai Kft. és a Szatmáry Kft., fő profiljuk a kereskedelem.

A cégek közvetlen irányításában már nemigen vesz részt, erre egyre kevesebb az ideje. Három gyereke van, a legnagyobb hétéves.-->