Szerdáig adott haladékot Viktor Juscsenko ukrán államfő saját kormányának arra, hogy rendezze az orosz földgázszállítókkal szembeni tartozását. A Gazprom – pontosabban az ukrajnai orosz gázszállításokat lebonyolító RosUkrElektro – 2,4 milliárd dollárt követel a Naftogaz nevű, állami tulajdonban lévő ukrán földgázcégtől; a Naftogaz ennek alig több mint felét tartja jogosnak.
Juscsenko viselkedése első pillantásra ahhoz az apukáéhoz hasonlít, aki zavarba jön, amikor a fogadóórán a fejére olvassák gyereke csínytevéseit, és aztán otthon jól elnáspángolja a csemetét. Helyesebb azonban, ha az ukrán belpolitikai iszapbirkózás összefüggésébe helyezzük a gázügyet: Juscsenko igyekszik felelőtlen, tehetetlen politikusként beállítani az egykori szövetségesből mára ádáz ellenfelévé vált Julija Timosenko miniszterelnököt, és ezzel javítani saját pozícióit a közelgő előre hozott választásokon.
Akárhogy is nézzük, amíg az árak és a tartozások körüli vita miatt fennáll az Ukrajnát ellátó orosz gázcsapok elzárásának esélye, addig Európa sem lehet biztos a zavartalan ellátásban. Timosenko nemrég megállapodott ugyan Vlagyimir Putyinnal arról, hogy három év alatt a világpiaci szintre emelik a gázárakat (most annak kevesebb mint felét fizeti Kijev), ám a pontos menetrendről még nincs egyezség. Így aztán csak remélni lehet, hogy sem az ukránok, sem az EU-országok lakosai nem maradnak gáz nélkül a télen. TG
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.