Sok bába közt

Ki akar itt versenyt? – tehetjük fel manapság a kérdést a nemrégiben meghirdetett negyedik mobilszolgáltatói licenc kapcsán. Azt kezdettől tudjuk, hogy a pályázatnak egyáltalán nem örültek a piac már meglévő szereplői, s ez részükről érthető is volt, hiszen százmilliárdos beruházásaikat féltik az újonnan jövőktől. De az még a tendert kiíró Nemzeti Hírközlési Hatóság (NHH) vezetőit is meglepte, hogy a jelenleg a távközlésért felelős Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium (KHEM) – a verseny szempontjából előnytelenül – az utolsó pillanatban változtatta meg a jogszabályi környezetet, s erről nem is értesítette őket.

Már az is meglepetést okozott, hogy az egyébként évek óta halogatott tendert pont egy olyan időszakban írták ki, amikor a világméretűvé duzzadó gazdasági válság nyomán minden a további tőkebefektetések ellen szól. Ezzel lehetett talán magyarázni azt is, hogy az egyébként igen értékes frekvenciákért ezúttal a korábbi években megszokott összeg töredékét kéri az állam.

De hogy az ajánlattételből éppen a legnagyobbakat zárja ki, mondván, a széles sávú internetezésre alkalmas sávokból már korábban is vettek hasonlót, s azt sem nagyon használják, az végképp furcsa. Szakértők szerint ugyanis ettől még a hagyományos mobilszolgáltatásból, amelyet a pályázat – számukra tabu – másik eleme jelenthetett volna, nem kellene őket kizárni.

Sürget az idő, az illetékes tárca azonban eddig nem reagált az NHH módosító javaslatára. Félő, hogy erre az éppen emiatt meghosszabbított beadási határidő sem lesz elég. Pedig a lépés akár jelzés lehetne a távközlési piac többi szereplőjének is. Ők már jó ideje nehezményezik, hogy a legutóbbi kormányátalakítás kapcsán létrehozott, jelenleg éppen „fejcserében” lévő tárca mostohagyerekként kezeli az egyébként évente több mint 1000 milliárd forintot termelő ágazatot.