Szemléletváltás

Alaposan meglepte a piacot az MNB tegnapi kamatcsökkentésével, hiszen a legtöbben csak a jövő év elején számítottak erre a lépésre. Pozitív üzenetet küldött ezzel a jegybank: érzékeli, hogy bajban a reálgazdaság, és ezért amennyire a pénzügyi bizonytalanság engedi, megpróbál minél több pénzt juttatni a szereplőknek. Ugyanezt szolgálja a kötelező tartalékráta jelentős mérséklése is, amellyel szintén sikerült meglepetést okozni. Az infláció alullövése talán már így sem elkerülhető, ez jól mutatja, mennyire gyorsan változnak a külső feltételek.

A rövid távú pénzínség enyhítésén túl azonban rámutatott a jegybank arra is: mélyreható változásra van szükség szemléletünkben. Elfelejthetjük azokat a vég nélkülinek látszó külső forrásokat, amelyek eddig olcsón finanszírozták a növekedésünket. El kell érnünk, hogy a lakosság betöltse az egyik alapvető gazdasági szerepét, azaz érdemben nettó megtakarító legyen, és ebben igyekszik segíteni a jegybank. Valóban, nálunk szegényebb országokban is jóval magasabbak a megtakarítások, ez elengedhetetlen a vállalkozások beruházásaihoz szükséges források biztosítására.

A szemléletváltás részletei azonban még nem tisztázottak, a fogyasztási hitelezést ugyanis nem lehet megtiltani, a lakosság pénzügyi kultúrája sem fejleszthető hónapok alatt a nyugat-európai színvonalra. Ráadásul a jelenlegi hitelszűkében mindent felülíró szempont lehet rövid távon a likviditás bővítése, amely ezzel ellentétes irányban hat.

Azonban a bizonytalanság ellenére is pozitív fejlemény, hogy az MNB megváltoztatta a reálgazdasággal kapcsolatos, korábban meglehetősen elzárkózó álláspontját. Az egyik szemét a növekedésen tartó jegybank – az eddig megszerzett hitelessége miatt – valószínűleg a befektetők számára is bizalomgerjesztőbb annál, mint amikor a kormány gazdasági szerepvállalásának növelése van napirenden.