Milyennek látja a Budapesti Értéktőzsde jövőjét?

Király Júlia. A Magyar Nemzeti Bank alelnöke. Logikus lépés. „Szerintünk logikus lépésnek mondható, hogy a Budapesti Értéktőzsde szorosabban együttműködik a régióban működő más piacokkal. Figyelemmel kísérve a kereskedési szolgáltatások globális piacán jelentkező folyamatokat, teljesen világos: hosszú távon Magyarország sem maradhat ki a máshol is megfigyelhető szorosabb tőzsdei és tőkepiaci integrációból. Megítélésem szerint a jegybanknak elsősorban az a legfontosabb, hogy a végfelhasználók – azaz a befektetők, illetve kibocsátók – számára költséghatékony, stabil és likvid, továbbá transzparens hazai tőkepiacok álljanak rendelkezésre. Amennyiben megkérdezik erről a véleményét, a Magyar Nemzeti Bank ennek megfelelő álláspontot fog képviselni a Budapesti Értéktőzsde stratégiája kapcsán is.”

Jaksity György. A Concorde Érték-papír Zrt. ügyvezető igazgatója. Kérdések. „A BÉT középtávon önállóan is működhet, de ha a jövedelmezőségét és a kiszolgálást javítja, akkor más tőzsdékkel létrejövő integráció részeként is megvalósíthatja stratégiai céljait. Utóbbi esetben egy olyan működési integráció, amely a jelenlegi operáció jelentős leépítésével jár, hozhat a költségcsökkenésen keresztül nagyobb jövedelmezőséget. De kérdés, hogy a jövőben az így létrejövő kiszolgáltatottság nem eredményez-e olyan többletköltséget vagy árbevétel-kiesést, amelynek következtében ezek a hasznok eltűnnek. A befektetési szolgáltatók, befektetők és a kibocsátók számára az a kérdés, hogy nő-e majd a forgalom, a likviditás, olcsóbb lesz-e a piacelérés, az ország szempontjából pedig az, hogy az előnyök kompenzálják-e a kieső munkahelyek és adók okozta veszteséget.”

Dióslaki Gábor. A Tőzsdei Egyéni Befektetők Érdekvédelmi Szövetségének elnöke. Marginalizáció. „Alapvetően két ok miatt nem vagyok derűlátó a Budapesti Értéktőzsde jövőjével kapcsolatban. Egyfelől egyelőre nem látszik, miként kívánja megvédeni a globalizálódó tőkepiacokon az osztrák vezetés a budapesti börze pozícióját. Másfelől reális annak a veszélye, hogy a BÉT-en forgó papírok zöme érdektelenné válik. A »blue-chipek« közül a Mol és az OTP Bank esetében a menedzsment kezében van a papírok jelentős része feletti ellenőrzés, a Magyar Telekom betonbiztos tulajdonosa a német anyacég, a Richter-kötvények részvénnyé alakítása miatt pedig a nagyobbik gyógyszergyártó esetében is beállhat egy stabil tulajdonosi kör. Azaz a legjelentősebb cégeknél klasz-szikus tőzsdei felvásárlás már nem várható, ez pedig visszavetheti a papírok iránti érdeklődést.”

Háda Bálint. A Quaestor csoport vezető pénzügyi elemzője. Pánik után. „Egyelőre nehéz megjósolni, hogy pontosan miként érinti majd a tőzsdei kereskedőket az integráció; annyi bizonyos, hogy a befektetési szolgáltatók versenye élénkül majd. Abból a szempontból szerencsétlen a helyzet, hogy a magyar piac már most is erősen felosztott, ráadásul a tőzsde vonzereje jelenleg enyhén szólva is mérsékelt. Megkockáztatható ugyan, hogy a részvénypiacokon lezárult a pánik időszaka, azonban a következő évek a céges fundamentumok borítékolható romlásának árazásáról szólnak majd a BÉT-en, és egyébként a világ legtöbb tőzsdéjén is. A pesti parkett élénkülésére az optimistább vízió alapján is csak 2010 második felében számítok, az eredményvárakozások romlásának mértékére az első negyedéves, céges számokból lehet majd hitelesen következtetni.”

Fatér Gyula. A Budapest Alapkezelő vezérigazgatója. Költségcsökkentés. „Az osztrák tulajdonosok integrálni próbálják a négy tőzsdét, ezzel követik a befektetői igényeket, hiszen egyre nő az érdeklődés a külföldi papírok iránt. A brókercégek szintjén ez már megvalósult, a legtöbbjük több tőzsdéhez is kínál hozzáférést az ügyfeleinek. A bécsi parkett által szervezett közös kereskedési platform komoly költségmegtakarítást hozhat a tulajdonosoknak, kérdés azonban, hogy ezt mennyire adják majd tovább a befektetőknek. A kibocsátók jól járhatnak az integrációval, ha ugyanis több befektető éri el a piacot, a nagyobb likviditás kedvezhet nekik, ugyanakor súlyuk, jelentőségük csökken. A hazai brókereket viszont kedvezőtlenül érintheti, ha azok a külföldi intézmények, amelyek eddig rajtuk keresztül kereskedtek a BÉT-en, elpártolnak tőlük.”