Nyílik az áramárolló

Csökken az áram ára. Az akár néhány napja is elképzelhetetlen lépésre, az egyetemes szolgáltatóknak felszámított nagykereskedelmi tarifa 7,6 százalékos leszállítására utasította a Magyar Energia Hivatal a kvázi monopolhelyzetben lévő Magyar Villamos Műveket, amely sokmilliárdos profitról lesz kénytelen lemondani. A mostani lépés közvetlenül nem érinti ugyan a háztartási áram szintjét, de áttételesen nyilván nyomja a tarifát, amelynek a mostani állás szerint januárban 3,5, az egész évre vetítve pedig 10 százalékkal emelkednie kellene. Ráadásul az intézkedés várható jótéteményeit a háztartásoknál szélesebb kör élvezheti, hiszen a kormány nemrég emelte azt a fogyasztási határt, amely felett kötelező kilépni a szabadpiacra.

Kétségtelen, hogy egyre olcsóbbak a fűtőanyagok, a recesszió miatt a fogyasztás is esik egész Európa-szerte, bár ez automatikusan nem csökkenti a soktényezős áramárat. Szociális érveket is fel lehet hozni az olcsóbb háztartási áram mellett: vásárlóerő-paritáson Magyarországon a legdrágább a háztartási áram az EU statisztikai hivatala szerint. Jövőre rosszabbul élünk, mint az idén, gondokkal küszködnek a szabályozott körben maradó kisvállalkozások, mélyülhetnek a kórházak, iskolák anyagi problémái.

Más kérdés, hogy segít-e a mostani lépés a szabadpiacon lévő cégeken. A keresztfinanszírozású magyar árrendszer torz, a nagyfogyasztóknak több tucat százalékkal is többet kell fizetniük az áramért, mint a háztartásoknak, holott általában ennek a fordítottja lenne a logikus. Jövőre – legalábbis a nem pártatlan nagyfogyasztók – további 25 százalékos drágulást jósolnak, a gyér áramkínálat miatt. Ilyen körülmények között nyilván csak az vesz áramot a szabadpiacon, akinek kötelező. A mostani döntés – minden egyéb kedvező hatásait is beszámítva – a fenti anomáliákat erősíti, és a még távolabbi jövőbe tolja a ténylegesen szabad árampiac kialakulásának idejét.