Orosz fenyegetés

Ha az orosz gázcsapok elzárása miatt ezen a télen is megismétlődik a 2006-os energiaválság Európában, abban nem kis része lesz a globális pénzügyi válságnak. Bár Ukrajna Oroszországgal szembeni gázadósságának, illetve a következő évi gázár kialkudásának a kérdése évről évre feszültséget okoz a két ország amúgy sem felhőtlen viszonyában, a körülmények most tovább rontják a helyzetet. A válság miatti gondok közepette Kijev még nehezebben fizet, Moszkva pedig még kevésbé hajlandó engedményekre.

Pedig egyiküknek sem érdeke a konfliktus olyan mértékű elmérgesedése, hogy abból Európának is kára származzon. Ukrajna nagyon is rá van utalva a Nyugat jóindulatára, Oroszországnak pedig az EU és a NATO vonatkozásában is éppen a napokban sikerült kilendítenie a holtpontról a nyári grúz konfliktus nyomán befagyott kapcsolatokat. Az unióval a múlt héten indultak újra a partnerségi tárgyalások, a NATO külügyminiszterei pedig a nagyköveti szintű egyeztetések újbóli felvételéről határoztak.

Moszkva persze nagyon is tudatában van annak, hogy a nyugati országok elsősorban éppen energiafüggőségük miatt ódzkodnak a nyílt konfliktustól, így Vlagyimir Putyin kormányfő mostani fenyegetőzése akár ennek újbóli tudatosítását is szolgálhatja. A NATO-val kapcsolatban mindenesetre a legfontosabb céljukat már el is érték: a szövetség külügyminiszterei nem adtak konkrét menetrendet Ukrajnának és Grúziának a tagság elnyerésére. BÁ