Déja vu érzése lehetett az embernek akkor, amikor meghallotta, hogy a kormány a korengedményes nyugdíj lehetőségének egyéves meghoszszabbításával igyekszik kezelni az előttünk álló recesszió miatt várható elbocsátási hullámot. A rendszerváltáskor ugyanis hasonlóképpen nyugdíjba terelték azokat, akik képzettségük, elszántságuk híján nem tudtak vagy nem akartak megfelelni a piacgazdasági áttérés követelményeinek. Az eredmény ma is súlyos teherként nehezedik az adófizetőkre: az európai összehasonlításban rendkívül alacsony foglalkoztatási szint miatt kevesekre jut sok adóteher, hiszen finanszírozni kell azok nyugdíját is, akik egyébként még tudnának dolgozni. A válság elmúltával most hasonló következmény várható.
Visszalépett a kormány a közalkalmazottakkal folytatott tárgyalásokon is, amelyeken a 13. havi illetmény sorsa volt terítéken. A megállapodással elmúlt ugyan a sztrájkveszély, Csizmár Gábor államtitkár elmondása szerint azonban az alku 119 milliárd forinttal terheli a költségvetést (ennek túlnyomó részét már elkülönítették).
A közhangulat, illetve az azt meglovagló ellenzéki magatartás persze nem kedvez a felelősebb magatartásnak. Egyre több jel utal arra, hogy a szaporodó válságtünetek sem lesznek képesek fordulatot hozni a társadalom gondolkodásában és a politikai közbeszédben. Mindez pedig a sikeres kilábalás esélyeit is beszűkíti. GCs
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.