BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Új rendszerű támogatások

2009.01.23., péntek 00:00

A miniszterelnöktől kapott feladatok közül mit tart a legfontosabbnak?

A tárcát arra kérték fel, hogy a szociális rendszer, a támogatások egészét tekintse át. Ma Magyarországon legalább négy törvény határozza meg a szociális juttatások rendszerét. Ez túlságosan széttagolt, egyes elemei különböző szakmai logika alapján épülnek fel. Ennek az az eredménye, hogy ma senki sem tudja megmondani, egy család összességében mennyi szociális támogatást kap, ez sehol sincs összesítve. Így nem lehet tudni, hogy ez az összeg sok vagy kevés. Ezért rendszerszerű változtatások szükségesek. Célszerű a támogatási jogcímek szűkítése, a juttatások összevezetése, valamint a folyósítás és felhasználás nyomon kísérése.


A szociális szakmában a jövedelemigazolások hiteltelenségét is sokan átkozzák…

Éppen ezért az a véleményem, hogy az önbevallásos rendszert vagy teljesen fel kell számolni, vagy ha ez nem lehetséges, akkor a lehető legszűkebb területre szükséges visszaszorítani a szociális támogatások esetében.


Ezekből a változtatásokból jönne össze a többször emlegetett hatvanmilliárd forintos megtakarítás?

A tárca nem vállalt hatvanmilliárdos megtakarítást. Nem volt olyan kötelezés, hogy a 200 milliárdból melyik minisztérium mennyit tud teljesíteni. Én egy újságíró kérdésére adtam ezt a becslést, amelyet szakmai tapasztalataim alapoztak meg.


A családi pótlék jövedelemszinthez kötése sem volt vállalás? Az nem élő elképzelés?

Azok az ötletek, amelyek szóba kerültek és nagy visszhangot kaptak, nem a szociális tárcától származnak. Lehet, hogy a családi pótlékról a végén nem is lesz szó. Mert a rendszerben más elemekbe történő beavatkozással is elérhetjük azokat a változtatásokat, amelyekkel a célzottság javulását lehet segíteni.


Tehát azért benne van a kalapban a családi pótlék ügye is.

A nagyobb jövedelműeknek nyújtott támogatás jelen helyzetben luxus. De hosszabb távon figyelembe kell venni, hogy adóreform, adómódosítás is napirenden van a szociális rendszer áttekintése mellett. Egy szja-sávhatár-módosítás biztos, hogy pozitív hozadékot jelent a jobb módúaknak.


A rendszerszerű átalakítások egyik lehetséges elemeként említette a héten, hogy esetleg képzési kötelezettség társul a gyes igénybevételéhez. Mi a célja ennek az elgondolásnak?

Ezt nélkülözhetetlennek tartom. Ugyanis a célzottabbá váló szociális rendszer második eleme, hogy érje meg dolgozni. Dolgozni annak éri meg, aki kelendő, aki kellően kvalifikált. Sajnos sok olyan édesanya van, akinek nincs befejezett szakképesítése, soha nem dolgozott, mert egészen fiatalon jött az első, aztán a második, majd a harmadik gyermek. Az életkörülményei így a társadalom eltartottjává teszik őt, pedig nem biztos, hogy ez a szándéka. Fel kell kínálni neki alternatívát, egy bizonyos ponton azt kell mondani, hogy az alanyi jogon járó támogatás mellé képzést, munkaerő-piaci tréninget szükséges igénybe venni. Meg kell mutatni a kiutat az érintettnek, hasonlóan, mint az Út a munkához programban.


Ha már ezt a programot említette, itt mintha lassan zajlana a képzésszervezés.

Ezt kétségkívül fel kell gyorsítani. Mielőbb ki kell választani a módszereket, amelyekkel a végzettség nélküli, képzésre kötelezett 35 év alattiak felzárkóztatása hatékonyan működhet. Ki kell választani a képzés megvalósítóit és helyszínét.


A program áprilisban indul. A többi eleme hogy áll?

Alapvetően jól állunk. A program segítségével a munkaképes szociális segélyezettek közmunka-lehetőséget vagy rendelkezésre állási támogatást (rát) kapnak majd. A képzetlenek pedig oktatásban részesülhetnek. Ezek mind elősegíthetik a piacképes kompetenciák fejlesztését, így hosszabb távon visszavezethetnek a munkaerőpiacra. Az 55 év felettiek és a munkaképtelenek továbbra is szociális segélyt fognak kapni. Nemrég végeztünk egy próbatervezést önkéntes résztvevőkkel, ez félmillió emberre terjedt ki. Ez kimutatta, hogy várhatóan a munkaképesek 50 százaléka az idén közmunka-lehetőséghez jut, további 20 százalék pedig képzésben részesülhet. Jól haladnak a helyi közfoglalkoztatási tervek előkészületei is. Sajnos elmaradás van a kétezer foglalkoztatásszervező kiválasztásában, ők segítenék a helyi önkormányzatokat az adminisztrációban 2009-ben.


A Szociális Szakmai Szövetség attól tart, hogy a kisebb önkormányzatok csak kevés közmunka-lehetőséget tudnak biztosítani a munkaképes volt szociális segélyezetteknek.

Azon települések, ahol kevés a feladat, fel tudják ajánlani munkaerejüket kistérségi szintű feladatokhoz. De azt is megengedi a törvény, hogy adott település rátosa másik településen végezzen munkát. Ez egy rugalmas rendszer, amely mobilitást kínál.


Mennyire monitorozzák majd ezeket a helyi társulásokat? Nem lenne újszerű tapasztalat, ha a helyi érdekek és rivalizálás tévútra vinné ezeket a kezdeményezéseket.

Lesz monitorozás, erre a célra megnyertük az önkormányzati érdekszövetségeket. Továbbá van egy saját tervem. Készülne egy honlap, amely tartalmazná az összes kistérség programjait és eredményeit. Ha egy helyen láthatóan nem működik az együttműködés, akkor tessék példát venni egy másikról. El kell látogatni oda, megnézni, ők hogyan csinálják.


A törvényben eredetileg szerepelt, hogy önkormányzatok helyi rendelettel is bővíthetnék a szociális segélyezettek körét – ez később kikerült belőle. Mi vezetett ehhez?

Az önkormányzatok végig nagyon megosztottak voltak ebben az ügyben. Ez érthető, hiszen minden térségben más a társadalmi összetétel, a polgármestert pedig a helyi közösség választja. Így az újraválasztásban szerepet játszhat az egyes érdekcsoportoknak való kedvezés. Amikor a parlamenti szakaszba jutott a törvény, akkor a képviselők fogalmazták meg, hogy az önkormányzatoknak ne legyen lehetőségük mentességet meghatározni. Én pedig engedtem ennek az akaratnak. Annyi a különbség, hogy most nem 100, hanem nagyjából 150 ezer volt szociális segélyezett ügyét kell megoldani.


Ez a szám nem először került elő a héten. Újságírói kérdésre úgy becsülte, a válság következtében 150 ezer ember válik feleslegessé a munkaerőpiac számára. Az ő ügyüket hogyan kívánja megoldani a tárca?

100 milliárd forintot mozgatunk meg ez ügyben. Ebből hatmilliárd pályázati kiírása már olvasható az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány honlapján, további tízmilliárdból való részesülés feltételei pedig ezen interjú megjelenésének napján derülnek ki. A munka világán belül kell tartanunk a problémákat, ezért a munkahelymegőrzés az első számú feladat. Ez a munkaerőköltséghez való hozzájárulást jelenti a gyakorlatban, ennek pedig vannak uniós összegkorlátai. Emellett van olyan lehetőség, hogy a munkáltató rövidebb munkaidőben foglalkoztat, a felszabaduló időben képzést tart, a bérkiesést pedig a pályázati pénz kompenzálja, itt még összegkorlát sincs. A másik fontos feladat a munkahelyteremtés. Hiszen vannak olyan területek, amelyeket kevésbé érintett a válság, és van lehetőség kapacitásbővítésre. Kiemelten fontos például a magas hozzáadott értékű fejlesztések, valamint az atipikus foglalkoztatási formák támogatása.


Százmilliárdot említett; mikor derül ki a többi pénz sorsa?

Azon dolgozunk Bajnai Gordon miniszter úrral, hogy március végére mindegyikre legyen a hozzáférést szabályozó eljárásrend. Ám mivel az összeg jó része uniós forrás, így annak felhasználása nehezebb feladat. A válságra tekintettel most ezt szeretnénk felgyorsítani. Március végéig pedig kitart ez a 16 milliárd.


A munkaügyi bírságok tekintetében is szokatlan lépésre készülnek; miről van szó pontosan?

2008-ban 36 ezer helyen végeztünk ellenőrzést, 23 ezer esetben találtunk szabálytalanságot. Ebből 15 ezer volt a feketefoglalkoztatás. Azaz sok kisebb szabálytanság is volt, mint például a helytelen szabadságkiírás. Érkezett hozzám egy javaslat, amelyet támogatok. E szerint a kisebb munkaügyi szabálytalanságok esetén megmaradna a bírság, azonban felfüggesztenénk az állami támogatásokból való kizárást. Hiszen számos esetben jelentős munkáltatókról van szó, amelyek sok ember megélhetését biztosíthatják ebben a válságos helyzetben.


Ha mégis veszélybe kerül a munkavállalók megélhetése, sokszor felmerül az uzsorakölcsön felvételének a lehetősége. Ez ellen harcot hirdetett a tárca. Hogy áll ez a küzdelem?

Egyrészt jogilag üldözni kell az ilyen típusú cselekményeket, másrészt pedig alternatívát szükséges kínálni. Nemrég hoztunk egy nagy jelentőségű törvényi módosítást, ennek eredményeként szociális előleget lehet felvenni. A rendszeres szociális támogatás vagy rát előlegét a jegyző öt napon belül köteles megadni. Emellett néhány hónapon belül előállunk a kedvezményes hitel lehetőségével, amely az Út a munkához program továbbfejlesztésének tekinthető. Ez a kölcsön ugyanis nemcsak magánszemélyeknek, hanem nehéz helyzetű régiók vállalkozásainak is szól majd. A program és az ország sikerének előfeltétele, hogy a helyi gazdaság fejlődjön a nehéz helyzetű régiókban.

Névjegy: Szűcs Erika (58)

1951. április 2-án született Budapesten

1974-ben közgazdasági diplomát szerzett a közgázon

1981–89-ben a városi és a megyei pártirányítás munkatársa volt

1989-ig az MSZMP tagja, majd az MSZP alapítója volt

1989-től Magyar Hitelbank városi igazgatóságán kisvállalkozások hitelezésével foglalkozott

1993-tól az Agrobank miskolci igazgatóságának a vezetőjeként tevékenykedett

1996-tól 1999-ig a Rákóczi Regionális Fejlesztési Bank vezérigazgatója

2000-től a Perfekt Rt. területi igazgatója

2002-től Miskolc alpolgármestere

2004-től az MSZP országos választmányának elnökhelyettese és országgyűlési képviselő

2008 májusától szociális és munkaügyi miniszter

Magánügy. Házas, két felnőtt gyermek – egy fiú, egy lány – édesanyja

1974-ben közgazdasági diplomát szerzett a közgázon

1981–89-ben a városi és a megyei pártirányítás munkatársa volt

1989-ig az MSZMP tagja, majd az MSZP alapítója volt

1989-től Magyar Hitelbank városi igazgatóságán kisvállalkozások hitelezésével foglalkozott

1993-tól az Agrobank miskolci igazgatóságának a vezetőjeként tevékenykedett

1996-tól 1999-ig a Rákóczi Regionális Fejlesztési Bank vezérigazgatója

2000-től a Perfekt Rt. területi igazgatója

2002-től Miskolc alpolgármestere

2004-től az MSZP országos választmányának elnökhelyettese és országgyűlési képviselő

2008 májusától szociális és munkaügyi miniszter

Magánügy. Házas, két felnőtt gyermek – egy fiú, egy lány – édesanyja-->

A szerző további cikkei

Vélemény cikkek

Továbbiak

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.