Mozgó célpont

Akár kedvező hírként is lehetne értékelni, hogy az IMF és az EU engedékenyebb lett az államháztartási hiány tekintetében Magyarországgal. Az igazán pozitív azonban az lenne, ha nem szorulnánk rá erre az engedékenységre, hanem az állampapírpiacról is tudnánk finanszírozni az adósságunkat. A befektetők viszont egyelőre nem igazán akarják ide fektetni a pénzüket, maradnak a biztonságosabbnak tűnő országok kötvényeinél, bármennyire is kiugró hozamot kínálunk.

A lépésnek egyébként várhatóan nem igazán lesz jelentős hatása a gazdaság élénkítésére nézve. A legfrissebb adatok szerint a kormányzat már az első negyedévben túllépte a finanszírozási igényben még a most megemelt hiánycél szintjét is. Mindez pedig azt jelenti, hogy az államadósság is a korábban vártnál gyorsabban növekszik, vagyis több tartozást kell majd ledolgoznunk, ha végre beindul a gazdasági növekedés. Ebben a tekintetben pedig – akármennyire kis mértékről is van szó – a 2010-es büdzsén már most végrehajtott lazítás sem annyira szolgálja a javunkat.

Egyelőre nem derült még ki, hogy szabtak-e újabb feltételeket a hiány elengedéséhez, úgy, mint legutóbb. Az IMF ugyan nem, de az EU már a hiánycél előző megemelésével párhuzamosan kikötött néhány konkrét intézkedést, amelyek csak később láttak napvilágot. Ezek között volt például a nemzeti gazdatámogatások csökkentése és a nyugdíjrendszerre vonatkozó, azóta a kormányprogramba is beépült változtatás. Előbbi korábban fel sem merült mint strukturálisan átalakítandó terület, ám a régi tagországok gazdái nyilván örültek neki.

A legrosszabb egyébként a hiánycél körüli hercehurcában, hogy elvonja a figyelmet a növekedés szempontjából fontosabb lépésekről. A lényeg pedig éppen az lenne, hogy a vállalkozások számára élhető feltételeket teremtsen a gazdaságpolitika, mert különben maga alá temet minket az adósság.