Vágóhídon a húsipar

Már most kijelenthető, hogy a húsipar a legnagyobb vesztese a pénzügyi-gazdasági válságnak a magyarországi élelmiszer-ipari ágazatok közül. Futószalagon érkeznek a hírek a cégek finanszírozási gondjairól, amelyek több társaságnál teljes ellehetetlenüléshez vezet(het)nek.

Az elmúlt napok legvaskosabb meglepetését a budapesti Herz mélyrepülése szolgáltatta, mivel a magyar tulajdonosok – legalábbis korábbi nyilatkozataik szerint – a biztos német piacokra építették a patinás cég jövőjét. Kevésbé váratlan viszont a Gyulai Húskombinát esete, mert a Békés megyei vállalat már a korábbi években is „egyensúlyi gondokkal” küszködött. Ugyancsak „papírformának” tekinthető a keszthelyi Hunnia bedőlése, bár itt a munkavállalók azt is firtatják, hogy a tulajdonosok törvénytelen vagyonkimentést hajtottak végre. És akkor még nem beszéltünk a Pápai Hús 1913 Kft.-ről, amelyet – mesterséges módon – kormányzati döntéssel megtámogatott MFB-hitel tart életben.

Feltűnő, hogy az összes felsorolt húsipari vállalkozásban magyar befektetők a tulajdonosok. Nem hallani viszont kedvezőtlen híreket a szlovák Pentához tartozó Debreceni Group Kft.-ről vagy az olasz érdekeltségű kaposvári és kiskunfélegyházi feldolgozókról. (Igaz, a magyar tulajdonú, piacvezető pozíciót betöltő szegedi Pickről sem, de más elbírálás esik, mivel Csányi Sándor OTP-vezér meghatározó tulajdonában van.)

Az események azt igazolják, hogy a gazdasági válság felgyorsította a hazai „húsipari struktúra” összeomlását, amely a krízis nélkül is recsegett-ropogott. A versenyképességi gondokkal küzdő iparág alig hoz jövedelmet, a termelésben nincs elegendő pénz, ezért a bankok kihátrálása a finanszírozásból azonnali likviditási válságot okozott. A helyzet következményeként teljes cégek tűnhetnek el a piacról, vagy – az értékesebb márkák felvásárlásával – fokozott vállalati koncentráció mehet végbe.