Stresszteszt

Nem volt olyan rég, amikor az amerikai bankok problé-máira szinte fölényesen tekintettünk innen, Európából, mondván, a konzervatív hitelezési politika miatt a vén kontinensen nem fordulhat elő az a szégyen, amely az Újvilágban megtörtént. Mára már az a hír, hogy az amerikai bankok kezdik visszafizetni a nehézségeik áthidalására kapott állami pénzeket, miközben az Európai Központi Bank legfrissebb jelentése szerint az eurózóna bankjai az idén 205 milliárd eurónyi veszteséget lesznek kénytelenek leírni.

Persze voltak már korábban is, akik arra figyelmeztettek, hogy az európai bankok hitel-betét aránya jóval magasabb amerikai társaikénál, ami a források beszűkülésével megbosszulhatja magát. Az pedig, hogy az értékpapírosítás divathulláma kevésbé csapott át a tengerentúlról, legfeljebb csak elodázhatta a könyvekben – vagy azokon kívül – megbújó problémák felszínre kerülését.

Az EKB figyelmeztetése mind több tagállamot késztethet az USA-ban már végrehajtott stressztesztek kipróbálására, amelyek megmutatják, hogy a bankrendszer tőkeellátottsága képes-e megfelelni az esetleges sokkoknak. Ami már csak azért is fontos számunkra, mert térségünk kilátásai nagyban függnek a nyugati anyabankok egészségétől. Ebből a szempontból, úgy tűnik, nincs okunk túlzott aggodalomra – legalábbis egyelőre. Még a balti zűröktől most különösen szenvedő svéd bankok stressztesztje is viszonylag megnyugtató eredménnyel zárult. Ráadásul a közép-európai piacokat nem lehet Lettországhoz vagy Ukrajnához hasonlítani, és a térségünkben tevékeny nagy bankok mögé eddig is odaálltak az anya-országok kormányai, nem beszélve az IMF védőernyőjéről.

A stabilitás tehát pillanatnyilag nincs veszélyben. Ami nem jelenti azt, hogy minden ugyanúgy menne, mint eddig. A bankok jóval óvatosabbak lesznek, hitelezésüket viszszafogják. És ez lesz az igazi stresszteszt – de már a forrás-hiánnyal küszködő vállalatoknak.