Javulóban a külső egyensúly

A jövő évi adóátalakítások megszavazásával induló hét az egyensúlyi mutatók terén tartogatott meglepetést. A munkanélküliség korábbi növekedése tavasszal megállt, így remény nyílt rá, hogy ennél sokkal rosszabb helyzet ne alakuljon ki a reálgazdaságban. A gazdaság külső egyensúlya pedig a rendszerváltás óta nem látott szintre javult, alkalmazkodva a megváltozott finanszírozási lehetőségekhez. Ez segíthet viszszaszerezni a befektetők utóbbi években elvesztett bizalmát is.

A március és május közötti időszakban a munkanélküliségi ráta 9,8 százalékos volt – közölte a Központi Statisztikai Hivatal. Február–áprilisban 9,9 százalékot mutatott, vagyis nagyon enyhe javulás figyelhető meg, ez azonban a szezonális hatást kiszűrve emelkedésnek felelt meg. A 15–64 éves foglalkoztatottak létszáma átlagosan 3,748 millió volt, ez 79 ezer fővel kevesebb, mint egy évvel korábban.

Az első negyedévben a külfölddel szemben fennálló finanszírozási képesség (a folyó fizetési és a tőkemérleg együttes egyenlege) 272 millió euró volt – közölték a Magyar Nemzeti Banknál, hozzátéve: 1995 óta nem volt arra példa, hogy ez a mutató pozitív előjelű legyen. Az alulról számított (vagyis a pénzügyi számlákból kalkulált) finanszírozási képesség is pozitív lett, bár nem érte el a 100 millió eurót.

Az államháztartás nettó finanszírozási igénye a GDP 4,1 százalékát érte el 2008 második és 2009 első negyedéve között – derült ki a Magyar Nemzeti Bank pénzügyi számláiból. A magánszektor az államival szemben jócskán enyhítette a külső kitettségét. A háztartások nettó finanszírozási képessége a GDP 2,4 százalékát tette ki, míg a nem pénzügyi vállalatoknál ez 3,5 volt. A gazdaság forrásigénye 2002 óta nem látott szintre, 6,1 százalékra süllyedt a múlt év végi 8,3-ről. Az államadósság viszont tovább nőtt, a bruttó GDP-arányos mutató 82,9 százalékon áll. BD