A héten dönthetnek a tagállamok arról, hogy az elnökválasztás körülményei és következményei miatt diplomáciai szankciókat vezetnek be Irán ellen. Carl Bildt svéd külügyminiszter a soros EU-elnökség képviseletében a múlt héten telefonon beszélt iráni kollégájával, Manusehr Mottakival, majd a huszonhetek külügyi szakértői egyeztettek a lehetséges közös fellépésről. Szóba jöhet, hogy bekéretik a külügyminisztériumokba az európai fővárásokba delegált iráni diplomatákat, vízumkorlátozásokat vezetnek be az iráni vezetőkkel szemben, vagy néhány napra demonstratív jelleggel hazahívják teheráni nagyköveteiket.
A közvetítés nemcsak azért teszi próbára a svéd diplomáciát, mert a Teheránnal szembeni keménykedés lehetetlenné teheti az atomprogrammal kapcsolatos tárgyalásokat. Azért is kényes az ügy, mert ismételten bebizonyítja: messze nem egységesek a tagállamok külpolitikai érdekei. Miközben Nagy-Britannia – már csak teheráni követségi alkalmazottainak letartóztatása miatt is – a kemény szavak után határozott lépéseket sürget, Németország és Olaszország óvatosabban lavíroz. Ők ugyanis fontos gazdasági partnerként tekintenek a perzsa államra.
Lehet persze, hogy Teheránból nézve nem számítanak az efféle árnyalatnyi eltérések. Az iráni vezetés általában véve az európaiakat vádolja a belügyeibe való beavatkozással, és Berlintől ugyanúgy bocsánatkérést vár, mint Londontól. TG
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.