Kihasználatlan tudás

- Mérnök létére úgy fogadják el az orvosok, mintha közülük való lenne, pedig ez nem szokványos a hazai egészségügyben.

- Cégünk egyik fontos szakterülete a radiológia, és ma már sok olyan orvos van, aki elsajátította a képalkotó diagnosztikai ismereteket, elvégezte a műszaki egyetemet. Már ők is műszaki szakemberek, így aztán elég könnyű megtalálnunk a közös hangot.

- Milyen különbséget tapasztal a tíz-tizenöt évvel ezelőtti és a mai egészségügy között?

- Nagyon komoly a technológiai fejlődés, és az elöregedő népességnél erőteljesebb a betegségekre való fogékonyság. E hatások megjelentek a cégünknél is. Így amíg másfél évtizede a Philips hagyományosan műszaki és szórakoztatóelektronikán alapuló vállalat volt, az utóbbi időben egyre nagyobb hangsúlyt fektet az egészségügyre. Az általunk vallott „Philips Care Cycle” látásmód az egészségügyi ellátást összefüggő rendszerként, önmagába visszatérő ciklusként fogja fel, ahol a betegségek korai felismerésétől kezdve a páciens, a felhasználó személyzet és a kórház igényeit egyaránt szem előtt tartjuk.

- Ezek szerint jó befektetés az egészségügy?

- Nem erre helyezném a hangsúlyt, hiszen a cég nem csinál mást, mint követi az igényeket. Magyarországon egyébként sokkal kisebb a válság egészségügyre gyakorolt hatása, mint az világszerte látható. Ám ha azt nézzük, hogy ez volt az utolsó csepp a pohárban, már nem ilyen kedvező a helyzet. Bizonyos beruházásokat, fejlesztéseket ugyanis visszafognak a kórházakban.

- Fogadókész-e a hazai egészségügy a fejlett orvosi technológiákra?

- Egy fejlett diagnosztikai berendezés segíti a terápiát, gazdaságosabbá teszi a rendszert. Szerencsére nálunk is jelen vannak a legkorszerűbb eszközök. Két éve adtunk át például Debrecenben egy olyan PET-CT készüléket, amelyből akkor csupán hat volt világszerte. De itt vannak a legkorszerűbb MRI- és 64 szeletes CT-készülékek is.

- Mennyivel tudnak többet ezek az ultramodern, drága készülékek az öregebbeknél?

- Sokkal rövidebb ideig tart velük a vizsgálat, jobb minőségű képet kapnak az orvosok a betegségről, könnyebben azonosíthatják annak típusát, ez elősegíti a pontos terápiát. Ezenkívül kisebb sugárdózis éri a kezelő személyzetet és a betegeket. Azzal, hogy a vizsgálat gyorsabb, lényegesen több pácienst láthatunk el, így nő a hatékonyság.

- Vannak tudományos bizonyítékok arra, hogy a modern készülékek jobbak a korábbiaknál?

- Készült egy nemzetközi tanulmány a CT és a PET, valamint a legkorszerűbb PET-CT hatékonyságáról. Kiderült, hogy a PET-tel és a CT-vel külön-külön készített diagnózis 60-70 százalékos pontosságú, míg együttes alkalmazásukkal már 94-97 százalékos. A korszerű technika jelentősen növeli a diagnosztikai pontosságot, de fontos az orvosi tudás is.

- Önök különféle szín- és hangtechnikát is alkalmaznak a diagnosztikai eszközök használatakor.

- Kutatások bizonyítják, hogy a környezet nagy hatással van az emberre. Például a fényhatások nem csak a hangulatot befolyásolhatják, könnyebbé tehetik a vizsgálatot is. A szombathelyi kórházban az MRI-készülék környezetében például színes világítást alkalmaztunk a vizsgálóhelyiségben és annak előterében is, hogy a betegeket ráhangoljuk a környezetre. A vizsgálattal járó zajcsökkentést pedig egy fülhallgatóval küszöböljük ki, amelyből a beteg által választott zene hallatszik a 15-20 perces vizsgálat ideje alatt. Ha a páciens nyugodt, kevesebb gyógyszerre van szüksége. S az is fontos, hogy mozdulatlan legyen, hogy ne kelljen megismételni a vizsgálatot.

- Mi lesz a lecserélt régi gépekkel?

- A Philips gépeket a cserénél beszámítjuk az újnak az árába. Ám Magyarországon nagyon elöregedett a géppark, ezért kicsi az esély azok felújítására. Így a tíz évnél öregebb eszközöket általában veszélyes hulladékként megsemmisítik.

- Nem gondolja, hogy túl sok és túl sokféle orvosi technológiát alkalmaznak a hazai egészségügyben?

- Egy példát említenék. A CT-t és az angiológiai berendezéseket nézve az utolsók között vagyunk Közép- és Kelet-Európában, csak Oroszország, Ukrajna, a balti államok és Románia van mögöttünk, az MRI esetében pedig csak Oroszországot előzzük meg. Úgy vélem azonban, nálunk nincs kihasználva az eszközök kapacitása. Ennek egyik oka a finanszírozási korlát és a gépek területi elhelyezkedéséből adódó anomália. Egyébként egy készülék eszmei amortizációja sokkal gyorsabb, mint a fizikai. Ezért az lenne a cél, hogy a nap 24 órájában használják azokat, és a korszerűbbek megjelenésével lecseréljék.

- Bizonyára ön is hallott a kaposvári esetről, ahol a közfinanszírozott betegeknek hónapokat kell várni a diagnosztikai vizsgálatra, ám aki fizet, azt azonnal megvizsgálják.

- Ha azért kell fizetni, hogy a várólistán előbbre kerüljön a beteg, az nem méltányolható. Ám gyakran az egészségügyi finanszírozás szűkössége miatt keletkeznek a várólisták. Ezt az ördögi kört meg kellene szüntetni. Úgy látom, nálunk is elkerülhetetlen a co-payment bevezetése az egészségügyben. De elkerülhetetlen a tb által finanszírozott ellátási csomag egyértelmű meghatározása is. S aki ennél többet, gyorsabban vagy mást szeretne, és hajlandó fizetni érte, szabályozott formában legyen lehetősége rá. Ám ez nem érintheti hátrányosan a közbiztosításban részesülőket.

- Milyennek tartja a magyar egészségügy szerkezetét?

- Még mindig hagyományosan terápia-központú. Pedig a betegségek megelőzésével, korai felismerésével, a szűrésekkel, valamint a pontos diagnózis felállításával a kezelések sokkal rövidebb ideig tartanának, olcsóbbak és eredményesebbek lehetnének. Az is jó lenne, ha a gyógyítás folyamatában visszajelzést kapna az orvos arról, megfelelő-e a terápia. A közelmúltban egy nyugat-európai kórházban jártam, ahol MRI-készülékeket használnak a daganatos betegek terápiájának nyomon követésére. A kemoterápia megkezdése után két héttel már készítenek egy MRI-vizsgálatot, hogy eredményes-e a terápia, majd három hónap múlva és a kezelés végén megismétlik. Itthon azt mondják: a diagnosztikai vizsgálatok drágák. Tény, a legkorszerűbb PET-CT vizsgálat 200-250 ezer forint, de ha csak kétheti kezelést tudnának kivédeni a vizsgálattal, körülbelül 50 százalékot takaríthatnának meg. Ez nem kevés, hiszen egy onkológiai kezelés költsége havonta meghaladhatja az egymillió forintot.

- Ha ez így van, miért nem járnak el így itthon is?

- Önmagában nem elegendő, ha a mainál több PET-CT vizsgálatot engedélyeznek. Az alapprobléma az egészségügy finanszírozási módjában van, amely a vizsgálatok, a beavatkozások elvégzését, nem pedig azok eredményességét finanszírozza. Ma még nem az a cél, hogy minél gyorsabb és eredményesebb legyen a kezelés. Azt kellene elősegíteni, hogy az intézmények érdekeltek legyenek a jó minőségű vizsgálatok és terápiák elvégzésében. Fontos lenne továbbá, hogy minél több „játékost” vonjanak be az új ágazati stratégia kialakításába, hiszen már nálunk is vannak egészségügyi közgazdászok, orvos-mérnökök, informatikai szakemberek. A beszállítókra sem csak úgy kellene tekinteni, mint akik viszik a pénzt. Ugyanis mi igen komoly és itthon is használható nemzetközi tapasztalatokkal rendelkezünk. De például egy közbeszerzési eljárásnál sem adhatunk tanácsot az állami intézetnek, netán a minisztériumnak. Ha egy intézet tendert ír ki, mondjuk nyolc régi készülékének digitálisra történő cseréjére, nincs lehetőség, hogy beleszóljunk: ha áttervezné a folyamatot, esetleg három készülék is elég lenne. Az ajánlatkérő nem kötelezett arra, hogy megismerje az ajánlott készülékeket. Pedig a gazdag országokban a vevő az ajánlott eszközöket a referenciahelyen köteles megnézni a döntés előtt.

- Hogy ítéli meg az ágazat humánerőforrásának helyzetét?

- Aki ma a gyógyításban dolgozik, azt elhivatottságból teszi. Ezzel pedig élni és nem visszaélni kell. Sajnos a keresetek és a munkafeltételek nem teszik vonzóvá az ágazatot.

- Hogyan kapcsolódik ki a munkájából?

- Nehezen, hiszen mindig ott motoszkál a fejemben, mit, hogyan kellene tenni. Ez lehet egy kis testmozgás, de szeretek főzni is. S nem csupán azt nézem, hogy az étel egészséges, hanem finom is legyen. Igazi kikapcsolódás a számomra, ha a lányaimmal főzőcskézünk, akik már 13 és 16 évesek.

1989–1992 PhD-fokozat, Magyar Tudományos Akadémia

1996–1998 nemzetközi MBA-fokozat

1987–2001 General Electric

2001–2002 a Cemex alkalmazottja

2002– a Philips Magyarország Kft. egészségügyi részlegének igazgatója

1989–1992 PhD-fokozat, Magyar Tudományos Akadémia

1996–1998 nemzetközi MBA-fokozat

1987–2001 General Electric

2001–2002 a Cemex alkalmazottja

2002– a Philips Magyarország Kft. egészségügyi részlegének igazgatója-->