Logisztikai központtá válhat-e Magyarország?

Doór Zoltán. A Magyar Logisztikai Egyesület elnöke. Késésben. „Jó tíz éve szakmai körökben arról beszélgettünk, hogy Magyarország a földrajzi adottságai alapján Közép-Európa logisztikai központja lehetne. Ma már úgy fogalmaznak a szakemberek, hogy a térség egyik logisztikai központja lehetünk. A magyar logisztikai stratégiában megfogalmazott és az akcióterv kapcsán a kormány által a közelmúltban elfogadott intézkedések mielőbbi végrehajtása mindenképpen elősegíti a redukált cél elérését. A döntés jelentős késéssel született meg. Gyorsan kell a szükséges fejlesztéseket, változtatásokat végrehajtani, hiszen versenytársaink is hasonló célokat tűztek ki. A közlekedési infrastruktúra-fejlesztéseket a jelenleginél takarékosabban szükséges kivitelezni, a tervezést és az intézkedéseket pedig össze kell hangolni.”

Fülöp Zsolt. A Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetségének elnöke. Élénkítés. „Tudjuk, hogy sok kérdés megoldatlan még: a dunai hajózás, a vasúti szárnyvonalak bezárása, a kombinált fuvarozást megerősítő díjszabás, a hálózati rendszerek felállítása, amely elsősorban a közúti és a vasúti fuvarok szervezését segítené elő. Mindenekelőtt azonban a gazdasági mélyrepülés megállítása szükséges ahhoz, hogy hazánk betölthesse azt a logisztikai központ szerepkört, amelyre földrajzi helyzete predesztinálja. Azonnali intézkedésekre van szükség: az adók és járulékok átgondolt változtatásával olyan befektetésekre kell rábírni a kis-, közepes és nagyvállalkozásokat egyaránt, amelyek hosszú távon gazdaságélénkítő hatással járnak, és a magyar munkaerő is versenyképessé válhatna végre. A változtatásoknak az államigazgatás területére is ki kell terjedniük.”

Karmazin György. A BI-KA Logisztika Kft. ügyvezetője. Koordináció. „A felelős gazdasági tárca mellett más minisztériumot is érinteni fog az intézkedéscsomag. A Logisztikai Irányító Testület által végzett koordináció hatékonyságának hatalmas szerepe lesz az akcióterv sikerességében. Ezt kulcsfontosságúnak érzem, hiszen a saját vállalatomnál is tapasztalom, hogy az akcióterv egyfelől lehetőséget ad és ösztönöz például a logisztikai beruházásokat létrehozó pályázatokon való indulásra. Másfelől viszont a válság átmeneti hatásainak a kivédésére meghirdetett Munkahelyek megőrzéséért pályázatnál elutasítanak azzal az indokkal, hogy szolgáltató vagyok. Cégem az akcióterv intézkedései között is megtalálható fejlesztéseit a recesszióban is megtartott, szakértő munkatársakra alapozva tudja csak sikerrel megvalósítani.”

Kautz István. A Magyar Szállítmányozói és Logisztikai Szolgáltatók Szövetségének elnöke. Hozzáadott érték. „Ahhoz, hogy az ipari logisztikában régiós elosztó központ legyünk, itt kell tartanunk a már idetelepült multinacionális cégeket, sőt, újakat szükséges idecsábítani. Az alapvető infra-

strukturális feltételek megléte – ilyen az egy csomópontból kiinduló korszerű közúti, vasúti és vízi közlekedés lehetősége – nem elegendő, hiszen az autópályákon már három-négy óra alatt keresztül lehet futni az országon. Olyan hozzáadott értéket kell nyújtani, amely ellensúlyozni tudja azt a hátrányt, hogy felvevőpiacunk kisebb néhány környező országénál. A földrajzi adottságaink jók, de kell még egy modern technológián alapuló termelési bázis, jelentős informatikai fejlesztéssel, hogy minél több magyar cég el tudja érni a beszállítói státust. Szükség van egy egyszerű, stabil adókörnyezetre is.”

Szabó Zoltán. A Ghibli Kft. ügyvezetője. Árualap. „Magyarország logisztikai központtá válása nem csak pénzkérdés. Fontos lenne, hogy a forrásokat ne csak infrastruktúra-fejlesztésekre használjuk, hanem arra is, hogy elérjük: ezeknek az itt adót fizető cégek élvezzék leginkább az előnyét. Ne tranzitország legyünk, amelyen megállás nélkül áthajtanak a kamionok. Olyan feltételeket kell teremteni, hogy a cégeknek itt érje meg vámkezelni áruikat, itt fizessék be a vámot, áfát az importtermékek után, ne külföldön, mint most. A hatékony logisztikához árualap kell, ehhez pedig versenyelőnyöket biztosító gazdasági környezet. A kormánynak finanszíroznia kellene a szomszédos országokkal szembeni hátrányainkat összegző elemzéseket, majd olyan kutatásokat, amelyek eredményeképpen ezek megszüntethetők és előnyökké változtathatók.”