Nyerésben

Egy időre fellélegezhetnek a devizában eladósodott ügyfelek: a forint árfolyama ugyanis bő negyedéve folyamatos erősödést mutat, és a piacok viszonylagos normalizálódása következtében enyhe mérséklődésnek indultak a bankok által felszámított kamatok is. A kedvező jelek közül a legbeszédesebb az átlagárfolyamok alakulása. A lakossági ügyfeleknél meghatározó svájci frank átlagos kurzusa már 177 forint alá csökkent egyéves időtávon, ez – ha magasabb is a korábbi években megszokottnál – a márciusi, 215-ös csúcsérték tükrében egyáltalán nem rossz.

Persze mint mindig, a különböző érdekvédelmi szervezetektől és a politikai pártoktól menetrendszerűen érkeznek az ilyenkor várható tartalmú – és színvonalú – nyilatkozatok. Most természetesen az a bankokkal a probléma, hogy nem érvényesítik a forinterősödés hatását a törlesztőrészletekben, bezzeg, amikor rogyadozott a devizapiac, gond nélkül felverték a havi terheket.

Csakhogy ez a megközelítés – erős jóindulattal élve – már megint felületes: egyrészt a bank könyveiben a devizahitelt az adott pénznemben tartják nyilván, tehát a fordulónapon átszámolják a forintban fizetendő törlesztőt, ha tetszik, ha nem. Másrészt az adós havi terheit elég erősen determinálja a kamat is, amelyet a forrásköltségek és a kockázat alakulása igen nagy mértékben befolyásol. Mindezek tükrében nem a pénzügyi szolgáltatóktól kellene sürgős árcsökkentést követelni, hanem örülni annak, hogy már egyáltalán megmozdult a kátyúban a szekér.

Persze három hónapnyi forinterősödés után hátradőlni sem a bankoknak, sem a felügyeleti szerveknek s az ügyfeleknek sincs okuk, hiszen a hazai deviza árfolyama az elmúlt pár évben rendszeresen művelt érdekes dolgokat. Bő 5000 milliárd forintnyi, folyamatosan átárazódó tartozás pedig még mindig akkora tétel, amelyre érdemes kiemelten odafigyelni.