Példás uniós bírságok

Előre is elnézést kérek, hogy néhány számmal fogom most fárasztani önöket. A nagyságrendek érzékeltetése miatt elkerülhetetlen. És bízom benne, hogy nem haszontalan.

Az E.On és a Gaz de France Suez az idén jóval többet fizet be az Európai Unió költségvetésébe a tegnapi 1,1 milliárd eurós megabírság révén, mint Magyarország. Hazánk éves „tagdíja” ugyanis az idén 240 milliárd forint (egyébként 1000 milliárdot kapunk vissza, főleg mezőgazdasági és regionális támogatások formájában).

A Microsoftot eddig háromszor büntették meg Brüsszelben, összesen több mint 1,6 milliárd eurót volt kénytelen versenyügyi bírságként befizetni az uniós kasszába. Az Intelt még csak egyszer „meszelték el”, de máris 1,06 milliárd eurónál tart. A francia Saint Gobain tavaly csaknem kilencszázmilliót perkált le.

Neelie Kroes versenyügyi biztos kemény fellépésének köszönhetően a kartellügyek és a piaci erőfölénnyel való visszaélés miatt kiszabott bírságok komoly bevételi tétellé váltak a közösségi költségvetésben. Tavalyelőtt például 3,3 milliárd eurót kasszírozott az EU csupán kartellbírság jogcímén.

Nálunk a Gazdasági Versenyhivatal tavalyelőtt összesen egymilliárd forint bírságot rótt ki a kartellezőkre. Tavaly nulla volt ez az összeg. Kroes asszonyhoz képest a magyar GVH bizony nagyon-nagyon puhának tűnt, persze a bírságok nagysága a szabályozástól és a piac méretétől is függ.

Az idén már látszik némi elmozdulás: útépítőkartell, pékkartell, fénymásolókartell, cukorkartell, tankönyvkartell. Az idei bírságsumma már jó néhány milliárd forintra rúg majd.

Az uniós szigortól azonban még mindig messze vagyunk.

Pedig nem hiszem, hogy nálunk kevesebb kartell lenne, mint az EU többi tagállamában. Talán jó lenne kicsit nagyobb elrettentő erővel fellépni ellenük. Ahogy az EU is próbálja.